free site templates

Egyházunkról

Kérdések és válaszok

Általános kérdések:

A konstantinápolyi ortodox egyház az öt eredeti patriarkátus egyike, tiszteletbeli elsőséget élvez az ortodox egyházak között. Eredetileg az antiochiai pátriárka alárendelt egyháza volt, 330-tól önálló, majd a második legfontosabb egyház lett belőle a Római Egyház után. Miután – ortodox szempontból nézve – a Római Egyház egésze 1054-ben kivált az egyetemes egyházból, a konstantinápolyi egyház foglalta el helyét mind tiszteletbeli első az egyházak között.

Az Oszmán Birodalom idején a konstantinápolyi pátriárka politikai szerepet is betöltött. Az Oszmán Birodalomban a lakosság vallási alapon volt felosztva (millet-rendszer), az egyik millet az ortodoxoké volt, ennek volt mindenkori vezetője a konstantinápolyi pátriárka.

Az ortodox egyházak közös összejövetelein mindig a konstantinápolyi pátriárka elnököl.

A görög ortodox egyház autokefállá válásakor a Konstantinápolyi Patriarchátus javára lemondott a diaszpórában élő görögök egyházközösségeiről, így ők is a Patriarchátus joghatósága alá tartoznak. (így a magyarországi görögök is) A konstantinápolyi pátriárka kizárólagos jogot formál minden olyan területre, mely hivatalosan nem tartozik egyetlen más ortodox egyház kanonikus területéhez. Ezt az igényt a többi ortodox egyház nem fogadja el.

Két autonóm ortodox egyház is hozzátartozik: az észt ortodox egyház és a finn ortodox egyház. Hozzá tartozik egyházjogilag a Görögországban található autonóm szerzetesi köztársaság, az Athosz-hegy.

Magyarországi része a Konstantinápolyi Egyetemes Patriarchátus Magyarországi Orthodox Exarchátus.

Az „ortodox” ógörög eredetű összetett szó, jelentése igaz hitű (hím- és nőnemben orthodoxos = ορθόδοξος, semleges nemben orthodoxon = ορθοδοξον). Az összetett szó első fele az „orthosz, orthé, orthon” (ορθός, ορθη, ορθον) melléknév, ami azt jelenti, hogy egyenes, helyes, igaz. A második fele a „doksza” (δοξα) főnév, melyet a gondolat, a vélemény, a dicsőség, a tantétel és a dicséret szavakkal lehetne leírni. 

Az orthodox tehát igaz hitűt jelent, tágabb értelemben konzervatívabb vallási, vagy eszmei irányzatot jelöl. Önmagában tehát nincsen semmilyen etnikai vonatkozása.

Egyházunk orthodox keresztény egyház, a zsidósághoz közvetlen formában nincsen köze, közvetett módon pedig éppen ugyanannyi, mint a többi keresztény felekezetnek a biblia által.

A zsidóság konzervatívabb ágát szintén orthodoxnak nevezik, de a jelzők egyezésén túl semmi más nem köti össze a két fogalmat

Ha egyetlen szóval kellene válaszolni: semmi.

A pravoszláv szó az orthodox tükörfordítása, semmi köze a szlávsághoz, maximum annyi, hogy a szláv nyelvekben általában így mondják.

A görögkeleti eredetileg inkább egy politikailag motivált, az orthodoxokra ráhúzott mesterséges kifejezés volt, hiszen az ezt alkalmazók nem tartották egyházunk hitét igaz hitnek, így próbálták elkerülni a használatát. Az évszázadok múltával, mivel a társadalom számára ez volt az ismertebb név, az orthodoxok is megbarátkoztak a használatával.

Sokan a két szóra szinonímaként tekintenek, holott két külön egyházat jelent. A görögkeleti az orthodox jelző megfelelője, a görögkatolikus pedig az orthodoxiából kivált, a római katolikusokhoz csatlakozó egyházrészt jelöli.

A mai görögkatolikusok ősei ugyan orthodoxok, azaz görögkeletiek voltak (ezért hasonlít annyira egymásra a kettő), de Rómához való csatlakozásuk (unió) után ők a katolikus egyház részévé váltak.

Külsőségek:
Hitéleti kérdések: