free web creation software

Áttérés orthodox keresztény hitre

Kérdések és válaszok

Ortodox kereszténynek lenni nem csupán egy életérzés, amit a szép szertartások, vagy éppen az ikonok szeretete jelent. Ortodoxnak lenni annyit tesz: közösséget vállalok az egyház több mint ezer éves megingathatatlan tanításával. Ha valaki nem tagja egyházunknak, attól még lehet kiváló ember, élhet szent életet is, de hiányzik a valódi egység az egyházunkkal való kapcsolatából. A más felekezetű keresztények nem azért nem részesülhetnek szentségeinkből, mert többre tartjuk magunkat náluk, hanem azért mert nem ugyanazt vallják, mint mi, nem vállalnak velünk közösséget. Olyan ez, mint a házasság. Lehet a számunkra valaki szimpatikus, lehetünk nagyon jóban is vele, élhetünk is a közelében, de ha nem házasodtunk össze, nem jön létre köztünk az egység, mely valamiképpen a bennünket elválasztó határok lerombolása.

Mielőtt rászánnánk magunkat az áttérésre, gondoljuk végig, hogy mi motivál bennünket erre?
Ha azért szeretnék váltani, mert a korábbi egyházamban megbántottak, jó, ha tudom, itt is óhatatlanul kialakulhatnak olyan helyzetek, amelyekben sérülhetek. Ha ez lenne az oka, lehet, hogy nagyobb békére lelnék az eredeti közösségemben, ha sikerülne megbékélnünk egymással, hiszen ott minden ismerős és barátságos a számunkra. Az idegen környezet lehet, hogy újabb nehézségeket fog jelenteni a számunkra.
Ha azért szeretnék ortodox lenni, mert a korábbi közösségemben képmutató és gonosz embereket, rossz tulajdonságú vezetőket ismertem meg, megint csak nem érdemes váltani, mert a legtöbb embernek vannak rossz oldalai, és, ha én csak azt vettem észre a korábbi helyemen, lehet, hogy itt is ugyanaz fogad majd. Az esetleges áttérés kérése előtt érdemes megvizsgálni, hogy nem én látom-e a valóságosnál sötétebb színekben embertársaimat?
Ha azért szeretnék az új közösséghez csatlakozni, mert mindent szebbnek, jobbnak, tökéletesebbnek, az embereket szeretettelibbnek tartom, akkor érdemes megvizsgálnom, hogy nem csak a lelkesedésem téveszt-e meg engem, hiszen egyházunkban is vannak problémák. Ügyeljünk arra, hogy ne idealizáljuk azt a közösséget, amit még csak nem is ismerünk, hiszen ők is csak emberek.
Ha azonban azért kívánunk áttérni, mert úgy érezzük, hogy az ortodox tanítással tudunk csak maradéktalanul egyetérteni, ha ezen keresztül láttuk meg a Krisztushoz vezető utat, számolunk azzal, hogy a hívek, papok, püspökök itt is csak emberek, akkor megfontolt döntést hoztunk, akkor mindenképpen jobb előbb, mint később megtenni ezt a lépést.

Keressük fel azt az ortodox papot, akinek az egyházközségéhez szeretnénk csatlakozni, és mondjuk el neki szándékainkat. Ő majd eligazít bennünket a teendők dolgában, és segítséget ajánl a hitünk elsajátításával kapcsolatos dolgokban. 

Ha meg volt már keresztelve a jelentkező, az áttérésre egy rövid szertartás keretében kerül majd sor. Hossza és tartalma függ attól, hogy melyik egyházból érkezik a jelölt. Ha nem volt még megkeresztelve az illető, nem áttérésről van szó, hanem keresztelésről, hiszen a szülők, vagy rokonok vallása nem helyettesíti a keresztség szentségét.