create a website

Beteglátogatás, betegek szentsége

Kérdések és válaszok

Amikor valaki komolyan megbetegszik, különös szüksége van az egyház szentségeiben való részesedésre. Egyrészt kérheti a betegek szentségének feladását, ami nem valamiféle utolsó kenet azoknak, akik biztosan meg fognak halni, hanem az egyház imádsága az illető felépüléséért, szenvedései elviseléséért és azért, hogy legyen értelme a kapott nehézségeknek.

A betegek szentségének feladásán kívül a pap kérésre elviszi a szentségeket a súlyos beteg számára, hogy állapota miatt ő se nélkülözze a Szent Titkokban való részesülést bűnei bocsánatára és az örök élet elnyerésére.

Természetesen, ha szellemi belátása lehetővé teszi, érdemes a beteggel először megbeszélni a dolgot. Nem kell ettől félni, hiszen egyrészt ezek a szentségek nem csak a halál előtt állóknak járnak, hanem bárkinek, aki egészségi állapota miatt erre rászorul. Ezen túl tudni kell arról is, hogy keresztényként kötelességünk a bajba jutottakon segíteni, és mi lehet annál nagyobb segítség, mint a gyógyulásukról és üdvösségükről gondoskodni. 

Természetesen, ha az illető is szeretné, minden további nélkül. A szenvedőknek sok esetben már az is nagy segítséget jelenthet, ha megoszthatják belső vívódásaikat olyanokkal, akik tapasztaltak a lelki dolgokban. Ezen kívül a pap a nem orthodoxok felett is imádkozhat az ő gyógyulásukért. A betegek szentségében, vagy a szent Eucharisztiában azonban csak azután tudja részesíteni a pap az azt kérőt, miután az illető keresztség, vagy áttérés révén ki is fejezi hitét abban, aminek a kiszolgáltatását kéri. 

Értesíteni kell az egyházközség papját, vagy a területileg illetékes parochust a súlyos állapotban levő betegről, és kérni kell, hogy látogassa meg a beteget.

Ha a beteg állapota lehetővé teszi, próbáljon böjttel és imádsággal készülni a szent titkok vételére. Ha ez nem lehetséges, a pap eltekinthet ettől. Amikor megérkezik, ha lehetséges, együtt fog imádkozni a beteggel. Ha nem, helyette mondja el az áldozási imákat. Jó, ha van egy kis asztalka, ahova le tudja tenni az áldoztatáshoz szükséges eszközöket, s amelyen egy mécsest is meggyújthatunk. Ha lehet, készítsünk valami kis folyadékot a betegnek, hogy az áldozást követően biztosan le tudja nyelni a kapott részecskét.