{"id":24890,"date":"2016-07-09T21:35:00","date_gmt":"2016-07-09T21:35:00","guid":{"rendered":""},"modified":"2022-08-24T14:46:48","modified_gmt":"2022-08-24T14:46:48","slug":"a-reformacio-kereszteny-egyhazi","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/patriarchatus.hu\/el_el\/orthodoxia\/a-reformacio-kereszteny-egyhazi\/","title":{"rendered":"A reform\u00e1ci\u00f3 a kereszt\u00e9ny egyh\u00e1zi hagyom\u00e1ny t\u00fckr\u00e9ben"},"content":{"rendered":"

<\/a><\/p>\n

Jean<\/span><\/span> Meyendorff<\/span>:<\/o:p><\/span><\/p>\n

                  <\/o:p><\/span><\/p>\n

\nA reform\u00e1ci\u00f3 a kereszt\u00e9ny egyh\u00e1zi hagyom\u00e1ny t\u00fckr\u00e9ben[1]<\/span><\/u><\/span><\/a><\/h1>\n

Nem l\u00e9v\u00e9n a reform\u00e1ci\u00f3 t\u00f6rt\u00e9net\u00e9nek szak\u00e9rt\u0151je, semmik\u00e9ppen sem vagyok hivatott arra, hogy a nyugati kereszt\u00e9nys\u00e9g 16. sz\u00e1zadi nagy v\u00e1ls\u00e1g\u00e1nak szakszer\u0171 t\u00f6rt\u00e9n\u00e9szi \u00e9rt\u00e9kel\u00e9s\u00e9t adjam most. De nem is hiszem, hogy \u00d6n\u00f6k ilyesmit v\u00e1rnak t\u0151lem. <\/span><\/p>\n<\/p>\n

<\/p>\n

A protestantizmus teol\u00f3giai \u00e9rtelmez\u00e9s\u00e9t k\u00eds\u00e9reln\u00e9m meg, annak a nyugati Egyh\u00e1zban val\u00f3 megsz\u00fclet\u00e9s\u00e9t\u0151l kezdve legk\u00e9s\u0151bbi kifejl\u0151d\u00e9s\u00e9ig, ahogyan azt ma egy ortodox teol\u00f3gus l\u00e1tja. Mivel az Ecclesia<\/em><\/span> reformata<\/span> et<\/span> semper<\/span> reformanda<\/span><\/em> a protestantizmus egyik alapelve volt \u00e9s marad, a reform\u00e1ci\u00f3t nem lehet a 16. sz\u00e1zadban v\u00e9gbement, id\u0151ben lehat\u00e1rolhat\u00f3, egyszer\u0171 esem\u00e9nynek tekinteni: l\u00e9nyeg\u00e9n\u00e9l fogva nyitott<\/em> mozgalmat jelent, amelynek l\u00e9toka<\/span> mindig is az volt, hogy az ember nyitott<\/em> maradjon, az Isten Besz\u00e9d\u00e9re sz\u00fcntelen\u00fcl figyelmes legyen, \u00e9s az isteni akarat szerint form\u00e1lja \u00fajj\u00e1 mag\u00e1t. Teh\u00e1t t\u00f6rt\u00e9netileg \u00e9s teol\u00f3giailag pontatlan lenne a reform\u00e1ci\u00f3t egyed\u00fcl annak alapj\u00e1n \u00e9rt\u00e9kelni, amit Luther vagy K\u00e1lvin mondott. A protestantizmus teljes meg\u00e9rt\u00e9s\u00e9hez elengedhetetlen megvizsg\u00e1lni, hol \u00e1llt a 16. sz\u00e1zadi nyugati Egyh\u00e1z eg\u00e9sze, mi volt a reform\u00e1torok l\u00e9nyegi k\u00f6vetel\u00e9se, \u00e9s hogy miv\u00e9 v\u00e1lt k\u00e9s\u0151bb a protestantizmus.<\/o:p><\/span><\/p>\n

         I.<\/o:p><\/span><\/p>\n

Fiatalkori manicheus<\/span> meggy\u0151z\u0151d\u00e9s\u00e9t meghaladva, Szent \u00c1goston t\u00f6bb hely\u00fctt platonikus tanokt\u00f3l befoly\u00e1solt filoz\u00f3fiai rendszert dolgozott ki, amely Istent a legf\u0151bb J\u00f3nak, minden l\u00e9tez\u0151 eredet\u00e9nek tekinti. Ez a gondolat, negat\u00edv m\u00f3don, a manicheus<\/span> dualizmus elleni er\u00e9lyes v\u00e9delem volt, ugyanakkor viszont \u00c1gostont Isten egy \u00e9rtelemmel<\/span> felfoghat\u00f3 l\u00e9nyeggel, a legf\u0151bb J\u00f3val val\u00f3 azonos\u00edt\u00e1s\u00e1hoz vezette. A rossz a J\u00f3 egyszer\u0171 hi\u00e1ny\u00e1nak bizonyult a J\u00f3nak az eredeti, abszol\u00fat \u00e9s isteni l\u00e9ttel t\u00f6rt\u00e9nt azonos\u00edt\u00e1sa k\u00f6vetkezt\u00e9ben, ahelyett, hogy \u00f6n\u00e1ll\u00f3 l\u00e9ttel rendelkezne, ahogyan azt a manicheizmus<\/span> l\u00e1tta.<\/p>\n

         Rendszer\u00e9nek kialak\u00edt\u00e1sakor \u00c1goston term\u00e9szetesen nem hagyta figyelmen k\u00edv\u00fcl Isten l\u00e9nyegileg transzcendens<\/em> bibliai fogalm\u00e1t \u2013 amely az Egyh\u00e1zaty\u00e1k apofatikus<\/span> vagy negat\u00edv teol\u00f3gi\u00e1j\u00e1ban nyert (k\u00e9s\u0151bb) \u00faj megfogalmaz\u00e1st \u2013, de Istennek e transzcendenci\u00e1ja<\/em> a teremtm\u00e9ny \u2013 pontosabban a bukott<\/em> teremtm\u00e9ny \u2013 fogyat\u00e9koss\u00e1g\u00e1nak f\u00fcggv\u00e9nye volt; azaz Isten l\u00e1thatatlan, \u00e9rthetetlen, megismerhetetlen, mert az embernek nincs l\u00e1t\u00e1sa, amellyel l\u00e1thatn\u00e1, \u00e9rtelme, amellyel meg\u00e9rten\u00e9, megismer\u0151k\u00e9pess\u00e9ge<\/span>, amellyel megismer(<\/span>het<\/span>)n\u00e9. Mindazon\u00e1ltal a kegyelem seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel fejlesztheti Istent megismer\u0151 term\u00e9szetes k\u00e9pess\u00e9g\u00e9t. Ez a k\u00e9pess\u00e9g \u00c1goston sz\u00e1m\u00e1ra a <\/span>sensus<\/span><\/em><\/span> mentis<\/span><\/span><\/em> \u2013 egyfajta intellektu\u00e1lis \u00e9rz\u00e9k \u2013, amely term\u00e9szete szerint csak a l\u00e9lekhez tartozik, \u00e9s amely k\u00e9pes arra, hogy megismerje Isten l\u00e9nyeg\u00e9t, miut\u00e1n a l\u00e9lek kiszabadult a testt\u0151l val\u00f3 jelenlegi f\u00fcgg\u0151s\u00e9g\u00e9b\u0151l. Egy, az ember <\/span>fel\u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9ben mutatkoz\u00f3 platoniz\u00e1l\u00f3<\/span> dualizmus v\u00e1ltotta fel \u00c1gostonn\u00e1l kor\u00e1bbi, ontol\u00f3giai jelleg\u0171 manicheus<\/span> dualizmus\u00e1t.<\/o:p><\/span><\/p>\n

         M\u00e1sr\u00e9szr\u0151l viszont tudjuk, hogy az eredend\u0151 b\u0171n \u00e1gostoni<\/span> tana, amelyet a nagy teol\u00f3gus el\u0151sz\u00f6r Pel\u00e1giosz<\/span> naturalista optimizmusa elleni \u00e9rvk\u00e9nt hozott fel, majd tov\u00e1bbfejlesztette azt a gyermekkereszts\u00e9g v\u00e9delm\u00e9ben eklanuszi<\/span> <\/span>Julianusz<\/span>ellen, az \u00c1d\u00e1m b\u0171nei\u00e9rt val\u00f3 \u00f6r\u00f6kl\u00f6tt felel\u0151ss\u00e9g\u00fcnk\u00f6n<\/em> alapszik. In<\/em><\/span> quo<\/span> omnes<\/span> peccaverunt<\/span><\/em>: a R\u00f3m<\/span> 5.12. ezen<\/span> pontatlan latin ford\u00edt\u00e1sa kihangs\u00falyozta a b\u0171nr\u0151l \u00e9s az \u00fcdv\u00f6ss\u00e9gr\u0151l sz\u00f3l\u00f3 \u00e1gostoni<\/span> gondolat jogi karakter\u00e9t. A megigazul\u00e1s \u00fajsz\u00f6vets\u00e9gi tan\u00e1t, amelyet a r\u00e9gi T\u00f6rv\u00e9ny p\u00e1li<\/span> felfog\u00e1s\u00e1val \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9sben kell \u00e9rteni \u2013 T\u00f6rv\u00e9ny, amely \u00e1ltal a b\u0171n b\u0171nn\u00e9 lesz, de amely bet\u00f6ltetik Krisztus \u00e1ltal, akiben megigazulunk a T\u00f6rv\u00e9ny el\u0151tt \u2013, az \u00e1gostoni<\/span> rendszer \u00edgy kiragadta eredeti sz\u00f6veg\u00f6sszef\u00fcgg\u00e9s\u00e9b\u0151l, \u00e9s egy \u00e1ltal\u00e1nosabb, metafizikus keretbe helyezte, elhom\u00e1lyos\u00edtva minden m\u00e1s fogalmat, amellyel a Biblia az \u00fcdv\u00f6t le\u00edrja: a megszentel\u0151d\u00e9st, az \u00faj \u00e9letet, az Istennel val\u00f3 egyes\u00fcl\u00e9st, az isteni term\u00e9szetben val\u00f3 r\u00e9szesed\u00e9st.<\/span>A bukott emberis\u00e9g massa<\/em><\/span> damnata-ja<\/span><\/span><\/em> Isten haragj\u00e1nak t\u00e1rgya, mivel v\u00e9tkes<\/em>. Megigazulhat a kegyelem<\/em> \u00e1ltal, amely egyed\u00fcl k\u00e9pes el\u0151sz\u00f6r is megbocs\u00e1tani<\/em>, majd helyre\u00e1ll\u00edtani az emberben a l\u00e9lek Isten l\u00e9nyeg\u00e9t szeml\u00e9l\u0151 term\u00e9szetes k\u00e9pess\u00e9g\u00e9t. Ez a szeml\u00e9l(<\/span>\u0151d<\/span>)\u00e9s csak a s\u00edron t\u00fal val\u00f3sulhat meg, ebben az \u00e9letben az ember nem lehet t\u00f6bb bocs\u00e1natot nyert b\u0171n\u00f6sn\u00e9l.<\/o:p><\/span><\/p>\n

         Isten l\u00e9nyeg\u00e9nek a legfels\u0151bb J\u00f3val val\u00f3 azonos\u00edt\u00e1sa \u00e9s az eredend\u0151 b\u0171n \u00e1gostoni<\/span> felfog\u00e1sa v\u00e1ltozatlan maradt az augusztinizmusnak<\/span> a nyugati skolasztika idej\u00e9n bek\u00f6vetkezett fejl\u0151d\u00e9se sor\u00e1n. Ugyanekkor Aquin\u00f3i<\/span> Tam\u00e1s teljesen elhagyta a megismer\u00e9s \u00e1gostoni<\/span> teol\u00f3gi\u00e1j\u00e1t. A tomizmus kiindul\u00f3pontja az az<\/span> arisztoteli\u00e1nus<\/span> t\u00e9tel, amely szerint minden emberi megismer\u00e9s \u00e9rz\u00e9ki<\/em> <\/u>tapasztalatb\u00f3l ered. Nincs vel\u00fcnksz\u00fcletett<\/span> sensus<\/em><\/span> mentis<\/span><\/em>, amely k\u00e9pes volna az \u00e9rtelmet a legf\u0151bb J\u00f3ig vezetni. Az emberi megismer\u00e9s a szellemnek az a k\u00e9pess\u00e9ge, amely az \u00e9rz\u00e9kek t\u00e1rgyait \u00e9rthet\u0151ekk\u00e9 teszi, \u00e9s ez a maga r\u00e9sz\u00e9r\u0151l elvezethet Isten viszonylagos \u00e9s k\u00f6zvetett ismeret\u00e9re. Isten k\u00f6zvetlen megismer\u00e9se a Kinyilatkoztat\u00e1sb\u00f3l, vagyis a Szent\u00edr\u00e1sb\u00f3l vagy a Hagyom\u00e1nyb\u00f3l ered, amely teljesen f\u00fcggetlen az \u00e9rtelemt\u0151l, an\u00e9lk\u00fcl, hogy azzal ellent\u00e9tben \u00e1llana. A teol\u00f3gia az emberi szellemnek azt a tev\u00e9kenys\u00e9g\u00e9t jel\u00f6li, amely nem az \u00e9rz\u00e9ki tapasztalaton, hanem a kinyilatkoztatott igazs\u00e1gokon alapszik. Ez a szellem term\u00e9szetes tev\u00e9kenys\u00e9ge, \u00e9s a tudom\u00e1nyos kutat\u00e1s minden szab\u00e1lya \u00e9rv\u00e9nyes r\u00e1. Ebben a min\u0151s\u00e9g\u00e9ben ki van t\u00e9ve a t\u00e9ved\u00e9s vesz\u00e9ly\u00e9nek, \u00e9s ahhoz, hogy megmaradjon az Igazs\u00e1gban, sz\u00fcks\u00e9ge van az Isten \u00e1ltal rendelt egyh\u00e1zi magisterium<\/em><\/span> ir\u00e1ny\u00edt\u00e1s\u00e1ra. Isten l\u00e9nyeg\u00e9nek k\u00f6zvetlen l\u00e1t\u00e1sa lehets\u00e9ges lesz ugyanakkor a v\u00e1lasztottak sz\u00e1m\u00e1ra az elj\u00f6vend\u0151 \u00e9letben.<\/o:p><\/span><\/p>\n

         A skolasztikus teol\u00f3gia az \u00fcdv\u00f6t az \u00e1gostoni<\/span> ir\u00e1nyvonal szerint fogja fel, azt m\u00e9g ink\u00e1bb jogilag \u00e9rtelmezve. A kiengesztel\u00e9s anzelmi<\/span> gondolata, amely r\u00f6videsen egyetemesen elfogadott\u00e1 v\u00e1lik, Krisztus megv\u00e1lt\u00f3 \u00e1ldozat\u00e1nak olyan \u00e9rtelmez\u00e9s\u00e9t adja, hogy Isten el\u0151tt mindny\u00e1jan megigazultunk \u00e1ltala.  Ennek az \u00e1ldozatnak a gy\u00fcm\u00f6lcseit a kegyelem aj\u00e1nd\u00e9kozza, amely el\u0151sz\u00f6r is megigaz\u00edt, majd egy olyan \u00e1llapotot<\/em> vagy habitust<\/em> teremt benn\u00fcnk, amelynek r\u00e9v\u00e9n cselekedeteink vagy m\u0171veink \u00e9rdemi<\/em> jelleget nyernek.  A kegyelem \u00edgy egyszerre el\u0151zi meg \u00e9s k\u00f6veti szabad akaratunkb\u00f3l sz\u00e1rmaz\u00f3 tev\u00e9kenys\u00e9g\u00e9t \/cselekedeteinket. Az Egyh\u00e1znak, amely ezen a vil\u00e1gon a kegyelem adom\u00e1nyaival rendelkezik, vik\u00e1riusi<\/em> (Istent k\u00e9pvisel\u0151) hatalma van arra, hogy \u00e9rdemi jelleggel ruh\u00e1zza fel szabad akaratunk tetteit, ez a szents\u00e9gi hatalomnak \u00e9s a b\u0171nbocs\u00e1natok gyakorlat\u00e1nak alapja.<\/o:p><\/span><\/p>\n

         Teljesen f\u00f6l\u00f6sleges a reform\u00e1toroknak ez ellen a skolasztikus rendszer elleni megnyilv\u00e1nul\u00e1sait r\u00e9szletesen bemutatni. Lutherrel el\u0151sz\u00f6r is az \u00fcdv\u00f6ss\u00e9g sola<\/em><\/span> fide<\/span><\/em> \u00e9s sola<\/em><\/span> gratia<\/span><\/em> gondolata jelenik meg, amely kiz\u00e1r minden, az isteni szeretet k\u00f6zvetlen hatalm\u00e1n \u00e9s az ezt a kegyelmet befogad\u00f3 emberi hiten k\u00edv\u00fcl es\u0151 (k\u00fcls\u0151) beavatkoz\u00e1st, minden \u00e9rdemszerz\u0151 \u201em\u0171vet\u201d, melyek semmivel sem n\u00f6velhetik Krisztus megv\u00e1lt\u00f3 adom\u00e1ny\u00e1t, s minden, sokszor p\u00e9nzen v\u00e1s\u00e1rolt, mintegy automatikus m\u00f3don kegyelemszerz\u0151, m\u00e1gikus cselekm\u00e9nyt, m\u00e9g ha korl\u00e1tozott \u00e9s individu\u00e1lis kegyelmekr\u0151l volna is sz\u00f3. Mindezzel, a k\u00f6z\u00e9pkori Egyh\u00e1z \u00e1ltal a h\u00edveknek k\u00edn\u00e1lt, t\u00fal olcs\u00f3 \u00e9s t\u00fal emberi \u201e\u00fcdvszerz\u0151 eszk\u00f6zzel\u201d Luther a bukott ember \u00c1goston \u00e1ltal is meg\u00e9rzett teljes tehetetlens\u00e9g\u00e9t \u00e9s az Evang\u00e9lium<\/em> hatalm\u00e1t \u00e1ll\u00edtja szembe. Az ember nem mentheti meg mag\u00e1t, valaki M\u00e1s mentheti meg \u0151t. Ez\u00e9rt kell hogy az ember higgyen ebben a M\u00e1sban.<\/span><\/p>\n

            \u00cdgy pr\u00f3b\u00e1lta Luther f\u00f6leleven\u00edteni a bibliai Isten \u00e9rzet\u00e9t, az \u00e9l\u0151 Isten\u00e9t, a Teremt\u0151j\u00e9t \u00e9s Uralkod\u00f3\u00e9t. R\u00e1tal\u00e1lt az \u00fcdv olyan eredeti felfog\u00e1sra, amely szerint az egyfajta dr\u00e1ma<\/em>, k\u00fczdelem<\/em> Isten, valamint a hal\u00e1l \u00e9s a b\u0171n gonosz hatalmai k\u00f6z\u00f6tt, akik Isten vil\u00e1g f\u00f6l\u00f6tti uralm\u00e1t bitorolj\u00e1k. Ahogy Aul\u00e9n<\/span> azt a Christus<\/em><\/span> Victor<\/span><\/em> c. m\u0171v\u00e9ben kimutatta, a lutheri teol\u00f3gia k\u00e9ts\u00e9gk\u00edv\u00fcl ezen<\/span> dr\u00e1ma bibliai \u00e9s patrisztikus<\/span> alapelemeinek helyre\u00e1ll\u00edt\u00e1sa volt. A reform\u00e1toroknak az Egyh\u00e1z egyetemes hagyom\u00e1nya ir\u00e1nti \u00e9rdekl\u0151d\u00e9se vitathatatlan \u00e9s az \u00c1gostai (Augsburgi<\/span>) Hitvall\u00e1s nem is tartja \u00f6nmag\u00e1t egy\u00e9bnek, mint a r\u00e9gi, apostoli hit helyre\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1nak, megszabad\u00edtv\u00e1n azt minden, puszt\u00e1n emberi, filoz\u00f3fiai rendszert\u0151l. A luther\u00e1nizmusban<\/span>elt\u0171nnek az Isten megismer\u00e9s\u00e9re vonatkoz\u00f3 tomista \u00e9s \u00e1gostoni<\/span> elm\u00e9lked\u00e9sek, \u00e9s hely\u00fckbe az elv\u00e1laszthatatlanul \/egyszerre\/  megnyilatkozott<\/span> \u00e9s<\/em> ismeretlen (revelatus<\/em><\/span> et<\/span> absconditus<\/span><\/em>) Isten miszt\u00e9rium\u00e1nak \u00e9rz\u00e9kel\u00e9se l\u00e9p. T\u00f6rt\u00e9netileg val\u00f3sz\u00edn\u0171, hogy Lutherre k\u00f6zvetlen hat\u00e1ssal voltak a 16. sz\u00e1zadi rajnai misztikusok, Eckhart<\/span> \u00e9s Tauler<\/span>, de m\u00e9g l\u00e9nyegesebb, hogy gyakran hivatkozik Aranysz\u00e1j\u00fa Szent J\u00e1nos Isten felfoghatatlans\u00e1g\u00e1r\u00f3l <\/em>sz\u00f3l\u00f3 \u00e9rtekez\u00e9s\u00e9re. Az isteni Miszt\u00e9rium ezen \u00e9rz\u00e9kel\u00e9se \u00e9s az ezzel val\u00f3 t\u00f6r\u0151d\u00e9s nem t\u0171nt el akkor sem, amikor Luther \u201eprofetikus\u201d reform\u00e1ci\u00f3ja K\u00e1lvinnal szigor\u00fa rendszerr\u00e9 alakult.  K\u00e1lvin eg\u00e9sz vall\u00e1sa pontosan a Soli<\/em><\/span> Deo<\/span> Gloria<\/span><\/em> titk\u00e1nak misztikus szeml\u00e9l\u00e9se. A reform\u00e1torok minden tagad\u00e1sa azokra a gondolatokra \u00e9s int\u00e9zm\u00e9nyekre ir\u00e1nyul, amelyek Istent megfosztani l\u00e1tszanak a csak neki j\u00e1r\u00f3 dics\u0151s\u00e9gt\u0151l. Mivel a skolasztika az egyh\u00e1zi hagyom\u00e1nyokat \u00e9s dogm\u00e1kat a Kinyilatkoztat\u00e1snak a Tan\u00edt\u00f3i Hivatal \u00e1ltal szentes\u00edtett logikus tov\u00e1bbfejleszt\u00e9sek\u00e9nt mutatta be, a reform\u00e1torok elvetett\u00e9k ezeket<\/span> a dogm\u00e1kat \u00e9s hagyom\u00e1nyokat, azon emberi \u00e9s racion\u00e1lis voltuk\u00e9rt, amely kiz\u00e1rta, hogy b\u00e1rmiben is megegyezzenek Isten Besz\u00e9d\u00e9vel. Az \u00c1gostont\u00f3l \u00f6r\u00f6k\u00f6lt, a tomizmusban fenntartott, az occami<\/span> nominalizmusban m\u00e9g ink\u00e1bb kisz\u00e9les\u00edtett, a hitet az \u00e9szt\u0151l, Istent a bukott emberi term\u00e9szett\u0151l elv\u00e1laszt\u00f3 szakad\u00e9k maradt a nyugati kereszt\u00e9nys\u00e9g k\u00f6z\u00f6s nevez\u0151je, mind a Reform\u00e1ci\u00f3 el\u0151tt, mind pedig ut\u00e1na. R\u00f3ma fenntartotta ugyanakkor, hogy Isten jelen marad a teremtett vil\u00e1gban, de mintegy vik\u00e1rius<\/em>k\u00e9nt, az \u00e1ltala erre a c\u00e9lra teremtett egyh\u00e1zi tekint\u00e9lyen<\/em> kereszt\u00fcl, valamint a teremtett kegyelem<\/em>, a tomista habitus<\/em> \u00e1ltal, amely az emberi szabads\u00e1gb\u00f3l ered\u0151 tetteket \u00e9rdemi jelleggel ruh\u00e1zza fel, lehet\u0151v\u00e9 t\u00e9ve ezzel az emberi szents\u00e9get. A reform\u00e1torok teljesen elvetett\u00e9k a teremtett kegyelemnek ezt az eg\u00e9sz k\u00e9rd\u00e9sk\u00f6r\u00e9t, a kereszt\u00e9nys\u00e9g b\u00e1lv\u00e1nyim\u00e1d\u00f3 lerombol\u00e1s\u00e1nak tekintve azt: Isten \u2013 Isten, az ember pedig b\u0171n\u00f6s. Az ember megszentel\u00e9s\u00e9hez Istennek nincs sz\u00fcks\u00e9ge az egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9sre: az embernek semmif\u00e9le \u00e9rdeme<\/em> nem lehet Isten el\u0151tt. Isten besz\u00e9l, az ember hallgat, Isten megbocs\u00e1t, az ember hittel elfogadja a bocs\u00e1natot. Isten \u00fcdv\u00f6z\u00edti, akit akar, \u00e9s el\u00edt\u00e9li, akit eleve az \u00edt\u00e9letre rendelt. Ennek az oly szigor\u00fa k\u00e1lvinista logik\u00e1nak alapjai, mint l\u00e1ttuk, m\u00e1r \u00c1gostonn\u00e1l megtal\u00e1lhat\u00f3k.<\/o:p><\/span><\/p>\n

         A megreform\u00e1lt kereszt\u00e9nys\u00e9g tov\u00e1bbi fejl\u0151d\u00e9se ezekre az el\u0151feltev\u00e9sekre \u00e9p\u00fcl. A Szent\u00edr\u00e1s, Isten Besz\u00e9de a reform\u00e1ci\u00f3 kezdeteit\u0151l fogva ellent\u00e9tben \u00e1ll az emberi besz\u00e9ddel. Mindamellett a 19. sz\u00e1zadban kibontakozik a bibliakritika: a tud\u00f3s protest\u00e1nsok azt fedezt\u00e9k fel, a protest\u00e1ns teol\u00f3gusok arra j\u00f6ttek r\u00e1, hogy a Biblia igen nagym\u00e9rt\u00e9kben emberi dokumentum. Val\u00f3j\u00e1ban ez a probl\u00e9ma cs\u00edr\u00e1j\u00e1ban m\u00e1r Luthernek a Szent Jakab apostol \u201eszalma-levele\u201d ir\u00e1nti kritikus magatart\u00e1s\u00e1ban megnyilv\u00e1nult. Mindenesetre a modern bibliakritika a protestantizmus igen nagy ter\u00fcletein forradalmi jelent\u0151s\u00e9ggel hatott.<\/o:p><\/span><\/p>\n

         Isten nincs t\u00f6bb\u00e9 a Biblia bet\u0171j\u00e9ben, hanem mind\u00f6ssze az eredeti k\u00e9r\u00fcgma<\/em>-magban<\/span>, amelyet k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le m\u00f3don lehet meghat\u00e1rozni, \u00e9s amely kiz\u00e1r a teremtett l\u00e9nyek norm\u00e1lis, term\u00e9szetes realit\u00e1s\u00e1ba val\u00f3 minden isteni beavatkoz\u00e1st. \u00cdgy el\u00e9rkezt\u00fcnk egyfajta, a racion\u00e1lis kateg\u00f3ri\u00e1knak \u00e9s a tudom\u00e1nyos ismeretnek al\u00e1vetett, teljesen \u201edemitologiz\u00e1lt<\/span>\u201d deizmushoz, nagyon messze a reform\u00e1torok eredeti intu\u00edci\u00f3j\u00e1t\u00f3l, amely az \u00e9l\u0151<\/em> Istent k\u00edv\u00e1nta szabadon \u00e9s k\u00f6zvetlen\u00fcl jelenval\u00f3v\u00e1 tenni az ember sz\u00e1m\u00e1ra.<\/o:p><\/span><\/p>\n

         Nyilv\u00e1nval\u00f3, hogy a protestantizmus t\u00f6rt\u00e9net\u00e9nek t\u00f6bb jelens\u00e9ge nem kaphat helyet ebben az \u00f6sszefoglal\u00f3 le\u00edr\u00e1sban. A 18. sz\u00e1zadi n\u00e9met pietizmusra gondolok p\u00e9ld\u00e1ul, az \u00dajsz\u00f6vets\u00e9g nagyon \u00fcde \u00fajb\u00f3li felfedez\u00e9s\u00e9re Wesley<\/span> r\u00e9sz\u00e9r\u0151l.  Mindazon\u00e1ltal ezek a mozgalmak csak addig \u0151rizt\u00e9k eredetis\u00e9g\u00fcket \u2013 \u00e9s ki kell mondani, \u00f6kumenikus horderej\u00fcket \u2013, am\u00edg nem konceptualiz\u00e1lt\u00e1k<\/span> \u00e9s nem olvasztott\u00e1k be \u0151ket a protest\u00e1ns teol\u00f3gia f\u0151 \u00e1ramlat\u00e1ba. Beker\u00fclve ebbe az \u00e1ramlatba, hat\u00e1suk ipso<\/em><\/span> facto<\/span><\/em> a \u201ekegyess\u00e9g\u201d vagy a \u201eszentimentalizmus\u201d ter\u00fclet\u00e9re korl\u00e1toz\u00f3dott.<\/o:p><\/span><\/p>\n

         Nem vagyok eg\u00e9szen biztos abban, hogy a nyugati kereszt\u00e9nys\u00e9g fejl\u0151d\u00e9s\u00e9r\u0151l \u00e1ltalam festett k\u00e9pet mindny\u00e1jan hitelesnek tal\u00e1lj\u00e1k. Ortodox szemsz\u00f6gb\u0151l v\u00e1zoltam azt, \u00e9s n\u00e9z\u0151pontom k\u00e9ts\u00e9gk\u00edv\u00fcl vil\u00e1gosabbnak t\u0171nik majd \u00d6n\u00f6knek, ha most bemutatom saj\u00e1t krit\u00e9riumaimat \u00e9s azokat az \u00e1ltal\u00e1nos el\u0151felt\u00e9teleket, amelyeken a reform\u00e1ci\u00f3 ortodox \u00e9rt\u00e9kel\u00e9se alapszik.<\/o:p><\/span><\/p>\n

                                               II.<\/o:p><\/span><\/p>\n

         Mindenekel\u0151tt az Isten \u00e9s az ember k\u00f6z\u00f6tti igazi viszonyt a keleti egyh\u00e1zaty\u00e1k a Szent \u00c1gostont\u00f3l kiindul\u00f3 ir\u00e1nyvonalt\u00f3l elt\u00e9r\u0151 m\u00f3don fogj\u00e1k f\u00f6l.<\/o:p><\/span><\/p>\n

         Egyr\u00e9szt a Teremt\u0151 \u00e9s a teremtm\u00e9ny k\u00f6z\u00f6tti k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9get szigor\u00fa pontoss\u00e1ggal \u00e1ll\u00edtj\u00e1k, k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen Athan\u00e1z<\/span> \u00f3ta: az isteni l\u00e9nyeg \u00e9s az emberi term\u00e9szet soha<\/em> nem keveredhet, nem lehet \u0151ket \u00f6sszet\u00e9veszteni, nem lehetnek valamif\u00e9le egym\u00e1sb\u00f3l r\u00e9szes\u00fcl\u0151 viszonyban. Isten l\u00e9nyege szerint abszol\u00fat m\u00f3don transzcendens<\/em>,<\/u> l\u00e9nyeg\u00e9t soha senki nem ismerheti, nem l\u00e1thatja, m\u00e9g a t\u00falvil\u00e1gon sem. Az isteni transzcendencia nem magyar\u00e1zhat\u00f3, mint \u00c1gostonn\u00e1l, bukott l\u00e9t\u00fcnk korl\u00e1tozott, vagy testi l\u00e9t\u00fcnk t\u00f6k\u00e9letlen volt\u00e1val, amely megsz\u0171nik, amint lelk\u00fcnk kiszabadul anyagi k\u00f6tel\u00e9keib\u0151l. Isten, igazi l\u00e9t\u00e9ben minden teremtett val\u00f3s\u00e1gon t\u00fal<\/em> van, megtartja teljes szabads\u00e1g\u00e1t a teremtett vil\u00e1ggal val\u00f3 viszony\u00e1ban, \u00e9s soha semmilyen teremtm\u00e9ny nem birtokolhatja, \u00e9s nem is l\u00e1thatja \u0150t. Ezt jelenti teh\u00e1t az Aty\u00e1k radik\u00e1lisan negat\u00edv vagy apofatikus<\/em><\/span> teol\u00f3gi\u00e1ja,  a transzcendens Isten alapvet\u0151 bibliai k\u00e9p\u00e9nek h\u0171 t\u00fck\u00f6rk\u00e9pe.<\/o:p><\/span><\/p>\n

         Ett\u0151l azonban az ember isteni teremtm\u00e9nyk\u00e9nt val\u00f3 l\u00e9te nem z\u00e1rt l\u00e9tk\u00e9nt jelenik meg: az ember az\u00e9rt teremtett, hogy r\u00e9szes\u00fclj\u00f6n Isten \u00e9let\u00e9b\u0151l, hogy Istennel<\/em> legyen. A teremt\u00e9st\u00f6rt\u00e9net elbesz\u00e9l\u00e9se, amely az embernek a vil\u00e1gmindens\u00e9g kir\u00e1ly\u00e1v\u00e1 \u00e9s ur\u00e1v\u00e1 val\u00f3 beiktat\u00e1s\u00e1r\u00f3l sz\u00f3l, \u00e9ppen ezt h\u00fazza al\u00e1: Isten nem valamif\u00e9le alkir\u00e1lyt vagy helyettest teremtett a f\u00f6ld\u00f6n, hanem egy olyan l\u00e9nyt, aki az \u0150 saj\u00e1t tulajdons\u00e1gaib\u00f3l r\u00e9szes\u00fcl, aki nem \u201eIsten nev\u00e9ben<\/em>\u201d, hanem Istenben<\/em> korm\u00e1nyoz, \u00e9s aki mindenekel\u0151tt abb\u00f3l a min\u0151s\u00e9gb\u0151l r\u00e9szes\u00fcl, amely egyed\u00fcl Isten\u00e9: a halhatatlans\u00e1gb\u00f3l. M\u00e1s sz\u00f3val, ami az embert emberr\u00e9 teszi, vagyis ami megk\u00fcl\u00f6nb\u00f6zteti az \u00e1llatt\u00f3l, az a kezdetben Istent\u0151l rendelt k\u00e9pess\u00e9ge arra, hogy r\u00e9szes\u00fclj\u00f6n Isten halhatatlans\u00e1g\u00e1b\u00f3l, Istennek a t\u00f6bbi teremtm\u00e9ny f\u00f6l\u00f6tti hatalm\u00e1b\u00f3l, s\u0151t, Isten teremt\u0151 hatalm\u00e1b\u00f3l. Ebb\u0151l m\u00e1ris l\u00e1tszik, hogy a kegyelem \u00e9s a term\u00e9szet probl\u00e9mak\u00f6re itt eg\u00e9szen m\u00e1sk\u00e9ppen jelentkezik, mint az \u00e1gostoni<\/span> hagyom\u00e1nyban: a kegyelem nem teremtett adom\u00e1ny, amelyet donum<\/em><\/span> superadditumk\u00e9nt<\/span><\/span><\/em> kap meg egy k\u00fcl\u00f6nben t\u00f6k\u00e9letes \u00e9s halhatatlan l\u00e9ny. Ez maga az isteni \u00e9let, amelyet Isten az emberrel k\u00f6z\u00f6l, akit azzal a c\u00e9llal<\/em> teremtett, hogy ezt elnyerje, ebb\u0151l r\u00e9szesedj\u00e9k, \u00e9s aki, ha a kegyelemt\u0151l meg van fosztva, a saj\u00e1t<\/em> term\u00e9szet\u00e9nek teljess\u00e9g\u00e9t vesz\u00edti el. Az Aty\u00e1k teol\u00f3gi\u00e1ja teh\u00e1t az embert dinamikus m\u00f3don fogja fel, azaz nemcsak \u00fagy, ahogy van, vagyis teremtm\u00e9nyk\u00e9nt, hanem \u00fagy is, ahogy lenni hivatott, vagyis \u201eaz isteni term\u00e9szet r\u00e9szese\u201d-k\u00e9nt (2P\u00e9t 1.4).<\/o:p><\/span><\/p>\n

         Mag\u00e1t\u00f3l \u00e9rtet\u0151d\u0151en, Isten nem azonos\u00edtj\u00e1k a legf\u0151bb J\u00f3 statikus gondolat\u00e1val. M\u00edg l\u00e9nyege szerint abszol\u00fat m\u00f3don transzcendens, ugyanakkor \u201e\u00e9l\u0151 \u00e9s hat\u00f3\u201d Isten. Semmilyen r\u00e1 alkalmazhat\u00f3 emberi fogalom nem korl\u00e1tozza. Nem el\u00e9g csup\u00e1n azt mondani, hogy Isten \u2013 j\u00f3. Val\u00f3ban az, de egyszerre t\u00fal is van minden j\u00f3n, amit csak egy teremtett l\u00e9lek elk\u00e9pzelni k\u00e9pes. Egyszerre transzendens<\/span> \u00e9s immanens, mert k\u00f6z\u00f6lni szeretn\u00e9 mag\u00e1t teremtm\u00e9nyeivel, szeretn\u00e9, ha teremtm\u00e9nyeinek r\u00e9sz\u00fck lenne az \u0151 tulajdons\u00e1gaiban. Val\u00f3j\u00e1ban a reform\u00e1torok eg\u00e9szen k\u00f6zel j\u00e1rtak ehhez a gondolathoz a Deus<\/em><\/span> revelatus<\/span> qua<\/span> absconditus<\/span><\/em> fogalmukkal, de az \u0151ket k\u00f6r\u00fclvev\u0151 intellektu\u00e1lis hagyom\u00e1ny megakad\u00e1lyozta \u0151ket abban, hogy messzemen\u0151 k\u00f6vetkeztet\u00e9seket vonjanak le. Keleten, k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen a 4. sz\u00e1zadt\u00f3l kezdve, \u00e1ltal\u00e1nos volt az a tan\u00edt\u00e1s, hogy Istenben meg kell k\u00fcl\u00f6nb\u00f6ztetni  a l\u00e9nyeget a tettekt\u0151l<\/em> vagy energi\u00e1kt\u00f3l<\/em>, hogy Isten transzcendenci\u00e1ja nem b\u00f6rt\u00f6n, amelybe be lenne z\u00e1rva, hogy nemcsak hogy szabadon kinyilatkoztathatja \u00e9s k\u00f6z\u00f6lheti saj\u00e1t \u00e9let\u00e9t, hanem az embert egyenesen av\u00e9gett teremtette, hogy r\u00e9szes\u00edtse \u0151t isteni halhatatlans\u00e1g\u00e1ban \u00e9s \u00f6r\u00f6m\u00e9ben.<\/o:p><\/span><\/p>\n

         Az ember buk\u00e1sa az volt, hogy az Istennel val\u00f3 vet\u00e9lked\u00e9st, a Vele val\u00f3 egyenl\u0151s\u00e9get v\u00e1lasztotta az adom\u00e1nyaiban val\u00f3 r\u00e9szes\u00fcl\u00e9s helyett. Ez\u00e1ltal elhagyta saj\u00e1t rendeltet\u00e9s\u00e9t, a saj\u00e1t term\u00e9szet\u00e9vel j\u00e1r\u00f3 k\u00f6vetelm\u00e9nyt, \u00e9s a hal\u00e1l rabja lett, mivel a halhatatlans\u00e1g nem volt saj\u00e1t tulajdons\u00e1ga. Az Aty\u00e1k teol\u00f3gi\u00e1j\u00e1ban nincsen sz\u00f3 semmif\u00e9le, az \u00c1d\u00e1m b\u0171ne \u00e1ltal az emberi nemre \u00e1thagyom\u00e1nyozott b\u0171nr\u0151l. Amit az eg\u00e9sz emberis\u00e9g \u00f6r\u00f6k\u00f6lt, az a hal\u00e1lnak \u00e9s a roml\u00e1snak val\u00f3 al\u00e1vetetts\u00e9g. Luther r\u00e1tal\u00e1lt az Aty\u00e1kn\u00e1l klasszikus \u00e9s az ortodox liturgikus sz\u00f6vegekben minden vas\u00e1rnap elhangz\u00f3 gondolatra, miszerint a buk\u00e1s \u00e9s a megv\u00e1lt\u00e1s nem elvont, jogi \u00e9s haszonelv\u0171 m\u00f3don j\u00e1tsz\u00f3dott le az isteni igazs\u00e1goss\u00e1g \u00e9s az emberi kih\u00e1g\u00e1sok k\u00f6z\u00f6tt, hanem mintegy h\u00e1rom szerepl\u0151j\u0171 dr\u00e1mak\u00e9nt Isten, az ember \u00e9s a S\u00e1t\u00e1n k\u00f6z\u00f6tt. Az \u00e1t\u00f6r\u00f6kl\u00f6tt b\u0171n apostoli t\u00e9m\u00e1ja helyett az Aty\u00e1k \u2013 mivelhogy egyed\u00fcl a szem\u00e9lyesen elk\u00f6vetett v\u00e9tkek tesznek v\u00e9tkess\u00e9 \u2013 a hal\u00e1l \u00e9s a roml\u00e1s hatalm\u00e1r\u00f3l, egy szem\u00e9ly<\/em>, a D\u00e9mon hatalm\u00e1r\u00f3l besz\u00e9lnek, akit\u0151l Krisztus az embert megszabad\u00edtani j\u00f6tt, a \u201ehal\u00e1llal eltiporv\u00e1n a hal\u00e1lt\u201d.<\/o:p><\/span><\/p>\n

         K\u00e9ts\u00e9gtelen, hogy Krisztusban  a ember megigazul az isteni t\u00f6rv\u00e9ny el\u0151tt. De egyben visszanyeri Istennel val\u00f3 bar\u00e1ts\u00e1g\u00e1t \u00e9s az isteni \u00e9letben val\u00f3 r\u00e9szesed\u00e9s\u00e9t is. Nem csup\u00e1n az Isten \u00e9s ember k\u00f6z\u00f6tti eredeti viszony \u00e1ll helyre, hanem, mivel Isten maga lett emberr\u00e9, Ir\u00e9neusszal<\/span> \u00e9s Athan\u00e1zzal<\/span> mondhatjuk, hogy az ember az Istenn\u00e9 v\u00e1l\u00e1s \u00fatj\u00e1n halad. Az ember \u201e\u00e1tisten\u00fcl\u00e9s\u00e9t\u201d, az \u00fcdv\u00f6ss\u00e9g patrisztikus<\/span> tan\u00e1nak ezt a k\u00f6zponti fogalm\u00e1t nyugaton gyakran a neoplatonikus<\/span> panteizmus egyszer\u0171 \u00e1t\u00fcltet\u00e9s\u00e9nek tekintik. Ez csak abban az esetben lehetne igaz, ha azon a sokkal ink\u00e1bb g\u00f6r\u00f6g gondolaton alapulna, mely szerint Isten egy egyszer\u0171 l\u00e9nyeg. <\/span>Val\u00f3j\u00e1ban a patrisztikus<\/span> teol\u00f3gi\u00e1ban az ember megisten\u00fcl\u00e9se \u00e9rintetlen\u00fcl hagyja Isten abszol\u00fat transzcendenci\u00e1j\u00e1t, abszol\u00fat szabads\u00e1g\u00e1t: Isten adja<\/em> nek\u00fcnk az \u0150 \u00e9let\u00e9t. Ezt elnyerv\u00e9n az ember nem \u201ebirtokolja\u201d Istent, nem v\u00e1lik l\u00e9nyege szerint Istenn\u00e9. R\u00e9szes\u00fcl abban, amit kapott, \u00e9s k\u00f6sz\u00f6netet mond Istennek kimondhatatlan kegyelm\u00e9\u00e9rt. Ez a kegyelem nem a tomista \u00e9rtelemben vett valamif\u00e9le teremtett \u201ehabitus\u201d, amely az emberi tetteknek \u00e9rdemi jelleget k\u00f6lcs\u00f6n\u00f6z; itt Isten maga val\u00f3s\u00edtja meg saj\u00e1t \u00fcdv\u00f6ss\u00e9g\u00e9t az emberben.<\/o:p><\/span><\/p>\n

         Az a gond, amellyel \u00c1goston \u00e9s K\u00e1lvin \u00e1lland\u00f3an hangoztatja Isten egyeduralm\u00e1t \u00e9s kegyelm\u00e9nek el\u00e9gs\u00e9ges volt\u00e1t, sz\u00fcntelen\u00fcl jelen van az  Aty\u00e1kn\u00e1l. Ez az egyeduralom azonban nem z\u00e1rja ki<\/em> az ember r\u00e9szv\u00e9tel\u00e9t az \u00fcdv beteljes\u00edt\u00e9s\u00e9ben. Nem emberi cselekedeteknek az isteni tetthez val\u00f3 hozz\u00e1ad\u00e1s\u00e1r\u00f3l<\/em> van sz\u00f3, mintha ez ut\u00f3bbi nem lenne elegend\u0151 az ember \u00fcdv\u00f6z\u00edt\u00e9s\u00e9hez. Az igazi probl\u00e9ma nem jogi \u00e9s haszonelv\u0171 \u2013 mi az, ami elegend\u0151, \u00e9s mi nem \u2013, hanem az ember eredeti rendeltet\u00e9s\u00e9r\u0151l van sz\u00f3, amely nem m\u00e1s, mint Istennel<\/em>  \u00e9s Istenben<\/em> lenni.<\/o:p><\/span><\/p>\n

            Az embernek ez az eredeti rendeltet\u00e9se Krisztusban, az \u00faj \u00c1d\u00e1mban \u00e1llt helyre. \u0150 t\u00f6k\u00e9letesen Isten volt isteni term\u00e9szet\u00e9ben \u00e9s isteni akarat\u00e1ban, \u00e9s t\u00f6k\u00e9letesen \u00e9s hitelesen ember, emberi term\u00e9szet\u00e9ben \u00e9s akarat\u00e1ban. Isteni szem\u00e9ly\u00e9ben \u00e1thidalta mind\u00f6r\u00f6kre a b\u0171nbees\u00e9skor Isten \u00e9s az ember k\u00f6z\u00f6tt t\u00e1madt hasad\u00e9kot, Benne \u00fajra szabad az utunk van Aty\u00e1hoz \u00e9s az isteni term\u00e9szet r\u00e9szeseiv\u00e9 lesz\u00fcnk. Ami \u0150 term\u00e9szete szerint, azz\u00e1 v\u00e1lunk mi a kegyelem \u00e1ltal.<\/o:p><\/span><\/p>\n

         Egyetlen ortodox teol\u00f3gus sem fogadja el, hogy mindez csup\u00e1n a keleti vall\u00e1sos gondolat kalked\u00f3ni<\/span> vagy  posztkalked\u00f3ni<\/span> tov\u00e1bbfejleszt\u00e9se: az ortodox  szents\u00e9gi-<\/span> \u00e9s lelki \u00e9let ezen alapvet\u0151 tapasztalatait gyakorlatilag az \u00dajsz\u00f6vets\u00e9g minden lapj\u00e1n olvassa. A reform\u00e1ci\u00f3 t\u00f6rt\u00e9neti t\u00e9ny\u00e9vel szemben tan\u00fas\u00edtott ortodox magatart\u00e1s meg\u00e9rt\u00e9s\u00e9hez elengedhetetlen mindezt szem el\u0151tt tartani.<\/o:p><\/span><\/p>\n

Ford\u00edtotta: Antal szerzetes<\/o:p><\/span><\/em><\/p>\n

                                              <\/o:p><\/span><\/p>\n<\/p>\n


<\/p>\n

\n

[1]<\/span><\/span><\/a> A szerz\u0151 1963 szeptember\u00e9ben tartott el\u0151ad\u00e1sa, amely a \u201eHit \u00e9s Egyh\u00e1zszervezet\u201d pl\u00e9num\u00e1t megel\u0151z\u0151, ortodox \u00e9s protest\u00e1ns teol\u00f3gusok k\u00f6z\u00f6tti eszmecsere keret\u00e9ben hangzott el Montrealban.<\/p>\n<\/p><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

Jean Meyendorff:                    A reform\u00e1ci\u00f3 a kereszt\u00e9ny egyh\u00e1zi hagyom\u00e1ny t\u00fckr\u00e9ben[1] Nem l\u00e9v\u00e9n a reform\u00e1ci\u00f3 t\u00f6rt\u00e9net\u00e9nek szak\u00e9rt\u0151je, semmik\u00e9ppen sem vagyok hivatott arra, hogy a nyugati kereszt\u00e9nys\u00e9g 16. sz\u00e1zadi nagy v\u00e1ls\u00e1g\u00e1nak szakszer\u0171 t\u00f6rt\u00e9n\u00e9szi \u00e9rt\u00e9kel\u00e9s\u00e9t adjam most. De nem is hiszem, hogy \u00d6n\u00f6k ilyesmit v\u00e1rnak t\u0151lem. <\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":24891,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"site-sidebar-layout":"default","site-content-layout":"default","ast-global-header-display":"","ast-main-header-display":"","ast-hfb-above-header-display":"","ast-hfb-below-header-display":"","ast-hfb-mobile-header-display":"","site-post-title":"","ast-breadcrumbs-content":"","ast-featured-img":"","footer-sml-layout":"","theme-transparent-header-meta":"","adv-header-id-meta":"","stick-header-meta":"","header-above-stick-meta":"","header-main-stick-meta":"","header-below-stick-meta":"","footnotes":""},"categories":[14,37],"tags":[],"class_list":["post-24890","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-orthodoxia","category-reformacio"],"rttpg_featured_image_url":{"full":["https:\/\/patriarchatus.hu\/wp-content\/uploads\/2016\/07\/Jean2BMeyendorff-2.jpg",256,299,false],"landscape":["https:\/\/patriarchatus.hu\/wp-content\/uploads\/2016\/07\/Jean2BMeyendorff-2.jpg",256,299,false],"portraits":["https:\/\/patriarchatus.hu\/wp-content\/uploads\/2016\/07\/Jean2BMeyendorff-2.jpg",256,299,false],"thumbnail":["https:\/\/patriarchatus.hu\/wp-content\/uploads\/2016\/07\/Jean2BMeyendorff-2.jpg",128,150,false],"medium":["https:\/\/patriarchatus.hu\/wp-content\/uploads\/2016\/07\/Jean2BMeyendorff-2.jpg",256,299,false],"large":["https:\/\/patriarchatus.hu\/wp-content\/uploads\/2016\/07\/Jean2BMeyendorff-2.jpg",256,299,false],"thumblist":["https:\/\/patriarchatus.hu\/wp-content\/uploads\/2016\/07\/Jean2BMeyendorff-2.jpg",256,299,false],"meccarouselthumb":["https:\/\/patriarchatus.hu\/wp-content\/uploads\/2016\/07\/Jean2BMeyendorff-2.jpg",256,299,false],"gridsquare":["https:\/\/patriarchatus.hu\/wp-content\/uploads\/2016\/07\/Jean2BMeyendorff-2.jpg",223,260,false],"tileview":["https:\/\/patriarchatus.hu\/wp-content\/uploads\/2016\/07\/Jean2BMeyendorff-2.jpg",256,299,false],"1536x1536":["https:\/\/patriarchatus.hu\/wp-content\/uploads\/2016\/07\/Jean2BMeyendorff-2.jpg",256,299,false],"2048x2048":["https:\/\/patriarchatus.hu\/wp-content\/uploads\/2016\/07\/Jean2BMeyendorff-2.jpg",256,299,false],"trp-custom-language-flag":["https:\/\/patriarchatus.hu\/wp-content\/uploads\/2016\/07\/Jean2BMeyendorff-2.jpg",10,12,false],"depicter-thumbnail":["https:\/\/patriarchatus.hu\/wp-content\/uploads\/2016\/07\/Jean2BMeyendorff-2.jpg",200,234,false],"htliser_size_396x360":["https:\/\/patriarchatus.hu\/wp-content\/uploads\/2016\/07\/Jean2BMeyendorff-2.jpg",256,299,false],"htslider_size_1170x536":["https:\/\/patriarchatus.hu\/wp-content\/uploads\/2016\/07\/Jean2BMeyendorff-2.jpg",256,299,false],"yarpp-thumbnail":["https:\/\/patriarchatus.hu\/wp-content\/uploads\/2016\/07\/Jean2BMeyendorff-2.jpg",103,120,false]},"rttpg_author":{"display_name":"laci","author_link":"https:\/\/patriarchatus.hu\/el_el\/author\/laci\/"},"rttpg_comment":0,"rttpg_category":"Orthodoxia<\/a> Reform\u00e1ci\u00f3<\/a>","rttpg_excerpt":"Jean Meyendorff:                    A reform\u00e1ci\u00f3 a kereszt\u00e9ny egyh\u00e1zi hagyom\u00e1ny t\u00fckr\u00e9ben[1] Nem l\u00e9v\u00e9n a reform\u00e1ci\u00f3 t\u00f6rt\u00e9net\u00e9nek szak\u00e9rt\u0151je, semmik\u00e9ppen sem vagyok hivatott arra, hogy a nyugati kereszt\u00e9nys\u00e9g 16. sz\u00e1zadi nagy v\u00e1ls\u00e1g\u00e1nak szakszer\u0171 t\u00f6rt\u00e9n\u00e9szi \u00e9rt\u00e9kel\u00e9s\u00e9t adjam most. De nem is hiszem, hogy \u00d6n\u00f6k ilyesmit v\u00e1rnak t\u0151lem. ","_links":{"self":[{"href":"https:\/\/patriarchatus.hu\/el_el\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/24890","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/patriarchatus.hu\/el_el\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/patriarchatus.hu\/el_el\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/patriarchatus.hu\/el_el\/wp-json\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/patriarchatus.hu\/el_el\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=24890"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/patriarchatus.hu\/el_el\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/24890\/revisions"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/patriarchatus.hu\/el_el\/wp-json\/wp\/v2\/media\/24891"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/patriarchatus.hu\/el_el\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=24890"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/patriarchatus.hu\/el_el\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=24890"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/patriarchatus.hu\/el_el\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=24890"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}