{"id":24900,"date":"2016-07-09T21:05:00","date_gmt":"2016-07-09T21:05:00","guid":{"rendered":""},"modified":"2022-08-24T14:46:54","modified_gmt":"2022-08-24T14:46:54","slug":"egyhaz-es-eucharisztia-az","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/patriarchatus.hu\/el_el\/orthodoxia\/egyhaz-es-eucharisztia-az\/","title":{"rendered":"EGYH\u00c1Z \u00c9S EUCHARISZTIA: AZ INTERKOMM\u00daNI\u00d3R\u00d3L ORTODOX KERESZT\u00c9NY SZEMPONTB\u00d3L"},"content":{"rendered":"

<\/a><\/p>\n

Ortodox papk\u00e9nt \u00fajra \u00e9s \u00fajra szembes\u00fcl\u00f6k azzal a k\u00e9rd\u00e9ssel r\u00f3mai katolikus kereszt\u00e9nyek, illetve \u2013 j\u00f3val ritk\u00e1bban \u2013 protest\u00e1nsok r\u00e9sz\u00e9r\u0151l, hogy vajon \u0151k \u201e\u00e1ldozhatnak-e\u201d ortodox templomokban, amikor k\u00fclf\u00f6ld\u00f6n j\u00e1rnak, vagy ak\u00e1r csak itt, Magyarorsz\u00e1gon is. <\/p>\n<\/p>\n

<\/p>\n

A nemleges v\u00e1laszt pedig \u00e1ltal\u00e1ban sajn\u00e1lkozva \u00e9s kiss\u00e9 megr\u00f6k\u00f6ny\u00f6dve veszik tudom\u00e1sul, azt a szeretetlens\u00e9g \u00e9s a merev elz\u00e1rk\u00f3z\u00e1s tan\u00fajel\u00e9nek v\u00e9lv\u00e9n. Hiszen \u0151k a testv\u00e9ri szeretet kifejez\u00e9sek\u00e9nt \u00e9s az ortodox egyh\u00e1z ir\u00e1nti tiszteletb\u0151l szeretn\u00e9nek r\u00e9szt venni a liturgi\u00e1n \u00e9s ott a Szent Euchariszti\u00e1hoz j\u00e1rulni: nem puszta gesztusk\u00e9nt, hanem \u0151szinte k\u00f6zeled\u00e9sk\u00e9nt. R\u00e1ad\u00e1sul a Szentsz\u00e9k sz\u00fcks\u00e9g eset\u00e9n \u00fagymond enged\u00e9lyezte is sz\u00e1mukra az ortodox templomokban val\u00f3 \u00e1ldoz\u00e1st, ezek ut\u00e1n pedig a t\u00f6bbi csak az ortodox egyh\u00e1z reakci\u00f3j\u00e1n m\u00falik. Ennek f\u00e9ny\u00e9ben az elutas\u00edt\u00e1s gyakorlatilag egyet jelent b\u00e1rmif\u00e9le kereszt\u00e9ny egys\u00e9g elutas\u00edt\u00e1s\u00e1val, \u00e9s \u2013 n\u00e9z\u0151pontjukb\u00f3l \u2013 ennek csak valamif\u00e9le tudatlans\u00e1g \u00e9s indokolatlan fennh\u00e9j\u00e1z\u00e1s lehet az oka. Ami az ortodox kereszt\u00e9ny h\u00edvek t\u00f6bbs\u00e9g\u00e9nek hozz\u00e1\u00e1ll\u00e1s\u00e1t illeti az \u00f6kumenikus dial\u00f3gushoz \u00e9s \u00e1ltal\u00e1ban m\u00e1s kereszt\u00e9ny felekezetekhez, ami azt illeti, van n\u00e9mi igazuk. A hagyom\u00e1nyosan ortodox orsz\u00e1gokban m\u00e9g ma is t\u00f6bbnyire az egynem\u0171 vall\u00e1si k\u00f6rnyezet jellemz\u0151, \u00edgy a t\u0151sgy\u00f6keres ortodoxoknak nemigen van alkalmuk tal\u00e1lkozni \u00e9s v\u00e9lem\u00e9nyt cser\u00e9lni m\u00e1sf\u00e9le kereszt\u00e9nyekkel; ezen t\u00fal azonban er\u0151sen tradicion\u00e1lis szeml\u00e9let\u00fck sem kedvez a nyitotts\u00e1gnak \u2013 \u00edgy a p\u00e1rbesz\u00e9dt\u0151l val\u00f3ban hajlamosak elz\u00e1rk\u00f3zni. A felekezetek k\u00f6zti eucharisztikus k\u00f6z\u00f6ss\u00e9get \u2013 idegen sz\u00f3val <\/span>interkomm\u00fani\u00f3t<\/em> \u2013 illet\u0151en azonban kiss\u00e9 m\u00e1s a helyzet. Az al\u00e1bbi \u00edr\u00e1sban megk\u00eds\u00e9reln\u00e9k r\u00f6viden v\u00e1laszolni ezekre k\u00e9rd\u00e9sekre, megeml\u00edtve a t\u00e1rgyban megjelent n\u00e9h\u00e1ny alapvet\u0151 munk\u00e1t. Igyekszem a l\u00e9nyegesebb pontokra szor\u00edtkozni, \u00e9s csak rem\u00e9lhetem, hogy a j\u00f3 sz\u00e1nd\u00e9k\u00fa olvas\u00f3hoz tal\u00e1n e kis \u00edr\u00e1ssal siker\u00fcl k\u00f6zelebb hozni az ortodox kereszt\u00e9nys\u00e9g hitvall\u00e1s\u00e1t a krisztusi titokr\u00f3l \u00e9s a f\u00f6ldi egyh\u00e1z term\u00e9szet\u00e9r\u0151l.<\/span><\/p>\n

I.<\/p>\n

Az interkomm\u00fani\u00f3 problematikus mivolt\u00e1nak jobb meg\u00e9rt\u00e9s\u00e9hez el\u0151sz\u00f6r nem \u00e1rt v\u00e1zlatosan ismertetni az ortodox egyh\u00e1zfelfog\u00e1st, amely hangs\u00falyaiban meglehet\u0151sen elt\u00e9r a nyugati kereszt\u00e9nys\u00e9g egyh\u00e1zk\u00e9p\u00e9t\u0151l. Ennek jobb meg\u00e9rt\u00e9se seg\u00edt pontosan r\u00e1mutatni a k\u00e9t kereszt\u00e9ny egyh\u00e1z k\u00f6zti v\u00e9lem\u00e9nyk\u00fcl\u00f6nbs\u00e9gek eredet\u00e9re. Ismert, hogy a legf\u0151bb egyh\u00e1zszervezeti k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9g \u2013 \u00e9s egy\u00fattal az \u00f6kumenikus dial\u00f3gus legnyilv\u00e1nval\u00f3bb akad\u00e1lya is \u2013 Kelet \u00e9s Nyugat k\u00f6z\u00f6tt a k\u00f6z\u00e9pkort\u00f3l kezdve a r\u00f3mai p\u00e1pas\u00e1g int\u00e9zm\u00e9nye: ez az, amit az ortodoxok egy\u00e9rtelm\u0171en \u201ea\u201d r\u00f3mai egyh\u00e1z jellegzetess\u00e9g\u00e9nek szoktak tartani. E hely\u00fctt nem feladatom a p\u00e9teri sz\u00e9k els\u0151s\u00e9g\u00e9r\u0151l sz\u00f3l\u00f3 jelenkori vit\u00e1val foglalkozni.[1]<\/span><\/span><\/span><\/a> Elegend\u0151 annyit megjegyezni, hogy a 11. sz\u00e1zadban az \u00fagynevezett gregori\u00e1n reform jelentette azt az id\u0151szakot, amelynek sor\u00e1n a nyugati egyh\u00e1zk\u00e9p \u00e9s egyh\u00e1zszervezet alapvet\u0151 v\u00e1ltoz\u00e1sokon esett \u00e1t a kor\u00e1bbi, egyetemesnek mondhat\u00f3 kereszt\u00e9ny trad\u00edci\u00f3hoz k\u00e9pest. Ezeket a v\u00e1ltoz\u00e1sokat keleten term\u00e9szetesen mint az egyh\u00e1zis\u00e1g apostoli szellem\u00e9t\u0151l val\u00f3 elt\u00e1volod\u00e1st, nyugaton pedig mint sz\u00fcks\u00e9gszer\u0171 fejl\u0151d\u00e9st aposztrof\u00e1lj\u00e1k. E folyamat sor\u00e1n alakult ki az a fajta \u201espiritu\u00e1lis monarchia\u201d, ami a katolicizmust mindm\u00e1ig meghat\u00e1rozza: az 1075-ben kiadott Dictatus Papae<\/em> l\u00e9nyeg\u00e9ben az \u00f6sszes, az\u00f3ta is \u00e9rv\u00e9nyes ekkl\u00e9ziol\u00f3giai szempontot tartalmazza m\u00e1r.[2]<\/span><\/span><\/span><\/a> R\u00f3mai katolikus felfog\u00e1sban azonban a p\u00e1pai prim\u00e1tus teol\u00f3gi\u00e1j\u00e1nak legteljesebb kifejl\u00e9s\u00e9t az I. Vatik\u00e1ni Zsinat dekr\u00e9tumai jelentett\u00e9k (annak ellen\u00e9re, hogy radik\u00e1lis megfogalmaz\u00e1sukkal annak idej\u00e9n nagy port vertek a nyugati egyh\u00e1zban is).[3]<\/span><\/span><\/span><\/a> Tal\u00e1n erre jelentett egyfajta k\u00f6zvetett reakci\u00f3t keleten az \u00f3kereszt\u00e9ny kor egyh\u00e1zfelfog\u00e1s\u00e1nak behat\u00f3bb vizsg\u00e1lata \u00e9s tudatos integr\u00e1l\u00e1sa, amelynek kezdete \u00e9ppen erre az id\u0151szakra, a 19. sz\u00e1zad utols\u00f3 negyed\u00e9re esik. Els\u0151sorban Nyikolaj Afanaszjev, majd k\u00e9s\u0151bb Georges Florovszkij munk\u00e1ss\u00e1g\u00e1t lehet eml\u00edteni, mint olyan p\u00e9ld\u00e1t, amely felh\u00edvta a figyelmet az ortodoxia egyh\u00e1zk\u00e9p\u00e9nek egyik legfontosabb jellemz\u0151j\u00e9re, nevezetesen arra, hogy ennek m\u00e9ly\u00e9n mindm\u00e1ig az a fajta eucharisztikus egyh\u00e1zfelfog\u00e1s<\/em> van jelen, amellyel el\u0151sz\u00f6r Szent P\u00e1l apostol \u00e9s Antiochiai Szent Ign\u00e1c leveleiben tal\u00e1lkozhatunk.<\/p>\n

Ez az Egyh\u00e1zat mindenekel\u0151tt Krisztus test\u00e9nek tekinti, \u00e9s k\u00f6vetkezetesen \u00edgy \u00e9rtelmezi \u00e9s \u00edgy \u00e9li azt meg. Szent Ign\u00e1c leveleiben \u00fajra \u00e9s \u00fajra visszat\u00e9r az egys\u00e9g<\/em> t\u00e9m\u00e1ja: az egy Test, egy kehely, egy olt\u00e1r, egy p\u00fcsp\u00f6k k\u00e9pe, amely k\u00f6r\u00fcl a kereszt\u00e9nyek \u00f6sszegy\u00fclekeznek, \u00e9s ek\u00e9ppen Egyh\u00e1zz\u00e1 v\u00e1lnak.[4]<\/span><\/span><\/span><\/a> A katolikus (egyetemes) Egyh\u00e1z ebben a felfog\u00e1sban teh\u00e1t nem valamif\u00e9le elvont szervezetet jelent, nem is kisebb gy\u00fclekezetek \u00f6sszess\u00e9g\u00e9t, hanem a helyi egyh\u00e1zat<\/em>, amely a Szent Euchariszti\u00e1b\u00f3l r\u00e9szesedv\u00e9n Krisztus Teste, vagyis az<\/em> Egyh\u00e1z lesz. Ami a liturgia \u00fcnnepl\u00e9s\u00e9nek sor\u00e1n realiz\u00e1l\u00f3dik, mindig maga Krisztus, az Egyh\u00e1z, a p\u00fcsp\u00f6kkel \u00e9s a n\u00e9ppel egy\u00fctt, akik t\u00f6k\u00e9letes egys\u00e9gben vannak, minthogy Krisztus a Fej, az Egyh\u00e1z a test, s \u201ea kett\u0151 k\u00f6z\u00f6tt l\u00e9v\u0151 legkisebb r\u00e9s is a hal\u00e1lunkat jelenten\u00e9\u201d, ahogy Aranysz\u00e1j\u00fa Szent J\u00e1nos mondja.[5]<\/span><\/span><\/span><\/a>Mindig Krisztus az, aki istenemberi teljess\u00e9g\u00e9ben az olt\u00e1ron megjelenik: nem egy csonka test: s akik bel\u0151le r\u00e9szes\u00fclnek azok nem az Egyh\u00e1z valamely r\u00e9sze, hanem az eg\u00e9sz, egyetemes, szent, katolikus Egyh\u00e1z. Ez a fajta nagyon is konkr\u00e9t egyh\u00e1zfelfog\u00e1s, m\u00e9g ha sokszor nem is explicit m\u00f3don van jelen az ortodox gondolkod\u00e1sban, meghat\u00e1roz\u00f3 az \u00f6kumenikus dial\u00f3gusra n\u00e9zve, hiszen ha minden helyi egyh\u00e1z a<\/em> katolikus Egyh\u00e1z, miben szenvedn\u00e9nek hi\u00e1nyt, mi\u00e9rt kellene (\u00e9s mivel?) \u00fajraegyes\u00edteni? \u201eEk\u00e9ppen \u2013 \u00edrja Afanaszjev \u2013 az Egyh\u00e1z teljess\u00e9ge \u00e9s egys\u00e9ge nem a sz\u00e1moss\u00e1gon m\u00falik, hanem Krisztus Test\u00e9nek teljess\u00e9g\u00e9t\u0151l \u00e9s egys\u00e9g\u00e9t\u0151l f\u00fcgg\u2026 Krisztus Test\u00e9nek oszthatatlans\u00e1ga a kulcsa annak, hogy az Egyh\u00e1z teljess\u00e9ge lakozik a \u2019helyi\u2019 egyh\u00e1zak mindegyik\u00e9ben. (\u2026) A helyi egyh\u00e1z auton\u00f3m \u00e9s f\u00fcggetlen\u2026 mivel b\u00e1rminem\u0171 hatalom, amelyet f\u00f6l\u00f6tte gyakorolnak, Krisztus \u00e9s az \u0151 Teste f\u00f6l\u00f6tti hatalomgyakorl\u00e1st jelenten\u00e9.\u201d[6]<\/span><\/span><\/span><\/a> Ennek az ekkl\u00e9ziol\u00f3gi\u00e1nak a hely\u00e9t vette \u00e1t fokozatosan \u2013 \u00e9s a nyugati kereszt\u00e9nys\u00e9gben abszol\u00fat m\u00f3don \u2013 az Afanaszjev nyom\u00e1n univerz\u00e1lisnak<\/em> nevezett egyh\u00e1zfelfog\u00e1s, amely a birodalmi gondolattal egy\u00fctt sz\u00fcletik, \u00e9s amely Szent Cipri\u00e1n munk\u00e1iban tal\u00e1l el\u0151sz\u00f6r kifejt\u00e9sre. Ez ut\u00f3bbi sz\u00fcks\u00e9gk\u00e9ppen maga ut\u00e1n vonja az egyk\u00f6zpont\u00fas\u00e1g elv\u00e9t, \u00e9s azt a v\u00e9lem\u00e9nyt, hogy a helyi egyh\u00e1zak \u00e9pp\u00fagy r\u00e9szei \u2013 tagjai \u2013 az egyetemes Egyh\u00e1znak, ahogy a Birodalom r\u00e9szeit k\u00e9pezik az egyes provinci\u00e1k. A r\u00e9szek \u00e9s az eg\u00e9sz m\u00e1sfajta megk\u00f6zel\u00edt\u00e9s\u00e9vel van itt dolgunk: az eucharisztikus ekkl\u00e9ziol\u00f3gi\u00e1ban ugyanis az eg\u00e9sz benne rejlik a r\u00e9szekben; a helyi Egyh\u00e1z semmivel sem \u201ekisebb\u201d, mint az egyetemes. Arra azonban valamennyi ortodox teol\u00f3gus f\u00f6lh\u00edvja a figyelm\u00fcnket, hogy az \u201eels\u0151s\u00e9g\u201d gondolata az eucharisztikus ekkl\u00e9ziol\u00f3gi\u00e1ban is jelen van: csup\u00e1n a tartalma m\u00e1s, mivel nem j\u00e1r helyi egyh\u00e1zt\u00f3l f\u00fcggetlen<\/em> hatalomgyakorl\u00e1ssal.[7]<\/span><\/span><\/span><\/a> Afanaszjev szerint szerencs\u00e9sebb lenne ezen k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek k\u00f6z\u00f6tt ink\u00e1bb \u201eels\u0151bbs\u00e9gr\u0151l\u201d, mintsem \u201eels\u0151s\u00e9gr\u0151l\u201d besz\u00e9lni. Alexander Schmemann nagyon vil\u00e1gosan fogalmaz: \u201eA gondolat, amely oly n\u00e9pszer\u0171 az ortodox apologetikai irodalomban, miszerint az Egyh\u00e1znak nem lehet l\u00e1that\u00f3 feje, mivel Krisztus a l\u00e1thatatlan fej, teol\u00f3giai nonszensz. Ha k\u00f6vetkezetesen alkalmazn\u00e1nk, sz\u00fcks\u00e9gtelenn\u00e9 tenn\u00e9 a helyi egyh\u00e1zakban is a l\u00e1that\u00f3 f\u0151 jelenl\u00e9t\u00e9t, azaz a p\u00fcsp\u00f6k\u00e9t. (\u2026) Egy \u0151sr\u00e9gi R\u00f3ma-ellenes el\u0151\u00edt\u00e9let egyes ortodox k\u00e1nonjog\u00e1szokat arra vezetett, hogy tagadj\u00e1k a(z univerz\u00e1lis) prim\u00e1tus l\u00e9t\u00e9t a m\u00faltban, csak\u00fagy, mint sz\u00fcks\u00e9g\u00e9t a jelenben. De a k\u00e1noni hagyom\u00e1ny objekt\u00edv vizsg\u00e1lata nem ker\u00fclheti el annak egy\u00e9rtelm\u0171 meg\u00e1llap\u00edt\u00e1s\u00e1t, hogy a helyi \u201ek\u00f6zpontokon\u201d azaz prim\u00e1tusokon t\u00fal az Egyh\u00e1z ismerte az egyetemes prim\u00e1tus fogalm\u00e1t is. R\u00f3ma ekkl\u00e9ziol\u00f3giai t\u00e9ved\u00e9se nem is egyetemes els\u0151s\u00e9g\u00e9nek \u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1ban rejlik; hanem abban, hogy ezen els\u0151s\u00e9get azonos\u00edtja legfels\u0151bb hatalom-k\u00e9pzet\u00e9vel, amelyben R\u00f3ma a \u2019principium radix et origio\u2019, az egyh\u00e1z egys\u00e9g\u00e9nek kulcsa.\u201d[8]<\/span><\/span><\/span><\/a> Term\u00e9szetesen azt sem \u00e1ll\u00edthatjuk, hogy az ortodox egyh\u00e1zak megmaradtak volna az apostoli kor tiszt\u00e1n eucharisztikus egyh\u00e1zfogalm\u00e1n\u00e1l: erre a k\u00e9pre az \u00e1llammal val\u00f3 egy\u00fctt\u00e9l\u00e9s eredm\u00e9nyek\u00e9pp er\u0151teljesen r\u00e1rak\u00f3dott az id\u0151k sor\u00e1n az univerz\u00e1lis egyh\u00e1zkoncepci\u00f3, \u00e1mde sohasem annyira, hogy egyeduralkod\u00f3v\u00e1 v\u00e1lj\u00e9k.<\/p>\n

(Csak z\u00e1r\u00f3jelben: az eucharisztikus egyh\u00e1zfelfog\u00e1s m\u00e1sik fontos k\u00f6vetkezm\u00e9nye, hogy az egyh\u00e1zi hagyom\u00e1ny az Evang\u00e9lium azon helyeit, amelyek k\u00e9s\u0151bb k\u00f6zponti szerepet j\u00e1tszottak a 3-5. sz\u00e1zad k\u00f6z\u00f6tt form\u00e1l\u00f3dni kezd\u0151, prim\u00e1tusr\u00f3l sz\u00f3l\u00f3 tan\u00edt\u00e1sban, ezzel \u00f6sszhangban \u2013 \u00e9s a Szent\u00edr\u00e1s egy\u00e9b helyinek figyelembev\u00e9tel\u00e9vel \u2013 \u00e9rtelmezi: a Mt 16;19-ben P\u00e9ternek adott hatalom ennek f\u00e9ny\u00e9ben nem szem\u00e9ly szerint r\u00e1, hanem minden egyes apostolra, rajtuk kereszt\u00fcl pedig valamennyi p\u00fcsp\u00f6kre<\/em> vonatkozik. Ugyan\u00edgy, a sokat emlegetett \u201ek\u0151szikla\u201d sem az apostol szem\u00e9ly\u00e9r\u0151l sz\u00f3l, hanem Krisztus megvall\u00e1s\u00e1nak aktus\u00e1r\u00f3l, azaz a hit szikl\u00e1j\u00e1r\u00f3l van sz\u00f3, amelyen az Egyh\u00e1z fel\u00e9p\u00fcl; m\u00e1s \u00e9rtelmez\u00e9s szerint pedig az eme apostoli hitet tov\u00e1bbad\u00f3, meg\u0151rz\u0151, \u00e9s megvall\u00f3 p\u00fcsp\u00f6k\u00f6k \u2013 azaz ism\u00e9t a helyi egyh\u00e1zak \u2013 teljess\u00e9g\u00e9r\u0151l.)<\/p>\n

John Zizioulas pergamoni metropolita az apostoli folytonoss\u00e1gr\u00f3l \u00edrt r\u00f6vid tanulm\u00e1ny\u00e1ban[9]<\/span><\/span><\/span><\/a> n\u00e9mileg m\u00e1s szempontb\u00f3l tesz k\u00eds\u00e9rletet arra, hogy felt\u00e1rja a keleti \u00e9s nyugati egyh\u00e1zkoncepci\u00f3 fontosabb k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9geit. Az Egyh\u00e1z <\/em>\u00e9s az apostolok <\/em>kapcsolat\u00e1nak tekintet\u00e9ben, \u00edrja, k\u00e9t, egyar\u00e1nt \u0151si megk\u00f6zel\u00edt\u00e9st lehet vil\u00e1gosan elk\u00fcl\u00f6n\u00edteni: a m\u00e1r eml\u00edtett Antiochiai Szent Ign\u00e1c nev\u00e9vel f\u00e9mjelezhet\u0151 az egyik, m\u00edg a m\u00e1sik R\u00f3mai Szent Kelemen \u00edr\u00e1saiban bukkan fel el\u0151sz\u00f6r. A k\u00e9t megk\u00f6zel\u00edt\u00e9st eszkatol\u00f3giai<\/em>, illetve t\u00f6rt\u00e9neti<\/em> szempont\u00fak\u00e9nt lehet aposztrof\u00e1lni. A t\u00f6rt\u00e9neti felfog\u00e1sban az apostolok feladata Krisztus k\u00f6vet\u00e9se<\/em>, \u00e9s ebben benne foglaltatik munk\u00e1j\u00e1nak folytat\u00e1sa is: az Evang\u00e9lium hirdet\u00e9se eg\u00e9sz a f\u00f6ld v\u00e9gs\u0151 hat\u00e1raiig. Az eszkatol\u00f3gikus \u2013 \u00e9s m\u00e9lyen eucharisztikus \u2013 felfog\u00e1sban Krisztust az apostolok k\u00f6r\u00fclveszik<\/em>, k\u00f6r\u00e9je gy\u0171lnek \u2013 ahogy az Utols\u00f3 Vacsor\u00e1n, vagy a Jelen\u00e9sek K\u00f6nyv\u00e9ben \u2013, mint ahogy feladatuk is abban \u00e1ll, hogy Isten sz\u00e9tsz\u00f3r\u00f3dott n\u00e9p\u00e9t \u00f6sszegy\u0171jts\u00e9k a f\u00f6ld hat\u00e1rair\u00f3l. Ennek megfelel\u0151en alakul az apostolok ut\u00f3dainak szerepe is: t\u00f6rt\u00e9neti oldalr\u00f3l n\u00e9zve a p\u00fcsp\u00f6k alter apostolus<\/em>, m\u00edg az Eucharisztia celebr\u00e1nsak\u00e9nt alter Christus<\/em>: az els\u0151 egy id\u0151beni, a m\u00e1sodik egy \u00f6r\u00f6k poz\u00edci\u00f3t ad meg. Ebb\u0151l k\u00f6vetkezik, hogy a t\u00f6rt\u00e9neti megk\u00f6zel\u00edt\u00e9sben a hangs\u00faly a szukcesszi\u00f3ra esik, azaz a kronologikus tov\u00e1bb\u00e9l\u00e9sre, a m\u00faltban gy\u00f6keredz\u0151 folytonoss\u00e1gra; m\u00edg a m\u00e1sodik esetben, hogy John metropolit\u00e1t id\u00e9zz\u00fck, \u201eaz apostolis\u00e1g a j\u00f6v\u0151<\/em> oldal\u00e1r\u00f3l l\u00e9p be az Egyh\u00e1zba\u201d. A metropolita r\u00e1mutat: \u201eAz apostoli szukcesszi\u00f3 klasszikus fogalma\u2026 csak t\u00f6rt\u00e9nelmi folyamatban mutatja be a folytonoss\u00e1got. Az apostolokkal val\u00f3 folytonoss\u00e1g elk\u00e9pzelhetetlen lett a line\u00e1ris t\u00f6rt\u00e9nelem eszm\u00e9j\u00e9n k\u00edv\u00fcl. Az ezen egyoldal\u00fa megk\u00f6zel\u00edt\u00e9s \u00e1ltal teremtett probl\u00e9m\u00e1kat aligha sz\u00fcks\u00e9ges eml\u00edteni. Ma is vel\u00fcnk vannak az \u00f6kumenikus p\u00e1rbesz\u00e9d folyam\u00e1n\u201d.[10]<\/span><\/span><\/span><\/a> Emiatt esik nagyobb hangs\u00faly a primus inter pares<\/em> cit\u00e1l\u00e1sakor a r\u00f3mai megk\u00f6zel\u00edt\u00e9sben az els\u0151s\u00e9gre, m\u00edg a keleti \u00e9rtelmez\u00e9sben az egyenl\u0151s\u00e9gre: az els\u0151s\u00e9get a t\u00f6rt\u00e9neti szempont dombor\u00edtja ki, az egyenl\u0151s\u00e9get pedig az eszkatologikus-eucharisztikus.<\/p>\n

E k\u00e9t szempont meglehet\u0151sen pontosan \u00f6sszefoglalja az ortodox egyh\u00e1z \u00e1ltal a liturgi\u00e1ban, az egyh\u00e1zfegyelemben \u00e9s a spiritu\u00e1lis trad\u00edci\u00f3ban is meg\u00e9lt tradicion\u00e1lis szeml\u00e9letet. A nyugati ortodoxi\u00e1nak \u2013 j\u00f3llehet diaszp\u00f3r\u00e1ban \u00e9s kisebbs\u00e9gben tal\u00e1lhat\u00f3 \u2013 jelent\u0151s felel\u0151ss\u00e9ge van mindk\u00e9t ir\u00e1nyban: egyr\u00e9szt hitelesen kell k\u00e9pviselnie a minden\u00fctt \u00e9rv\u00e9nyes ortodox hagyom\u00e1nyt, m\u00e1sr\u00e9szt viszont el kell ismernie \u00e9s k\u00f6zvet\u00edtenie a m\u00e1s kereszt\u00e9ny felekezetekben l\u00e9tez\u0151 \u00e9rt\u00e9keket az ortodox t\u00f6bbs\u00e9g\u0171 orsz\u00e1gok n\u00e9pe fel\u00e9. Mivel \u0151k nem egys\u00e9ges vall\u00e1si k\u00f6rnyezetben \u00e9lnek, t\u00f6bb lehet\u0151s\u00e9g\u00fck van arra, hogy el\u0151\u00edt\u00e9letekt\u0151l mentesen vizsg\u00e1lj\u00e1k meg mind a m\u00e1sok, mind saj\u00e1t hagyom\u00e1nyaikat, s a rossz beidegz\u0151d\u00e9seket elv\u00e1lassz\u00e1k a hiteles egyh\u00e1zi tapasztalatt\u00f3l.<\/p>\n

II.<\/p>\n

Ha az Egyh\u00e1z l\u00e9nyeg\u00e9t tekintve eucharisztikus k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g, \u00fagy egys\u00e9g\u00e9nek alapja is az Eucharisztia, a Krisztusban val\u00f3 egys\u00e9g: \u201eMi ugyanis sokan egy keny\u00e9r, egy test vagyunk mind, akik egy keny\u00e9rb\u0151l r\u00e9szes\u00fcl\u00fcnk\u201d (1Kor.10;17). Az egyh\u00e1zi irodalom egyik leg\u0151sibb sz\u00f6veg\u00e9ben, a Tizenk\u00e9t Apostol Tan\u00edt\u00e1s\u00e1nak nevezett Didakh\u00e9<\/em>ban is olvashat\u00f3 hasonl\u00f3: \u201eAhogyan e keny\u00e9r darabjai sz\u00e9t voltak sz\u00f3r\u00f3dva a hegyeken \u00e9s eggy\u00e9 v\u00e1ltak \u00f6sszegy\u0171jtve, \u00fagy gy\u0171lj\u00f6n \u00f6ssze egyh\u00e1zad kir\u00e1lys\u00e1godban a f\u00f6ld hat\u00e1rair\u00f3l\u201d.[11]<\/span><\/span><\/span><\/a><\/p>\n

\u201eAhol J\u00e9zus Krisztus van, ott van az egyetemes egyh\u00e1z.\u201d \u2013 \u00edrja Szent Ign\u00e1c a szmirnaiakhoz sz\u00f3l\u00f3 level\u00e9ben: hiszen ahogy az Eucharisztia is Krisztus a maga teljess\u00e9g\u00e9ben, nem pedig csak egy r\u00e9sze, \u00fagy az eucharisztikus kehely k\u00f6r\u00fcl form\u00e1l\u00f3d\u00f3 k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g is az Egyh\u00e1z a maga egy, szent, egyetemes \u00e9s apostoli val\u00f3j\u00e1ban.<\/p>\n

Kallistos Ware p\u00fcsp\u00f6k azonban r\u00e1mutat, hogy az eucharisztikus egys\u00e9g nem \u00e1ll \u00f6nmag\u00e1ban: l\u00e9trehoz\u00f3ja, de egy\u00fattal alkot\u00f3r\u00e9sze is az Egyh\u00e1znak. A szakad\u00e1r vagy eretnek k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gek a t\u00f6rt\u00e9nelem sor\u00e1n a legt\u00f6bb esetben maguk is v\u00e9geztek liturgikus szolg\u00e1latokat: mi k\u00fcl\u00f6n\u00edti el \u0151ket m\u00e9gis az Egyh\u00e1zt\u00f3l? \u201eAz Egyh\u00e1z eucharisztikus egys\u00e9ge nem v\u00e1lhat nyilv\u00e1nval\u00f3v\u00e1, \u00e9s nem val\u00f3sulhat meg igaz\u00e1n an\u00e9lk\u00fcl, hogy ne lenne jelen ugyanakkor k\u00e9t m\u00e1sfajta egys\u00e9g is: a hitbeli \u00e9s a helyi p\u00fcsp\u00f6k alatti egys\u00e9g. Ez a h\u00e1rmas egys\u00e9g \u2013 az eucharisztikus k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gben, a dogmatik\u00e1ban \u00e9s a p\u00fcsp\u00f6k k\u00f6r\u00fcl \u2013 egym\u00e1st kieg\u00e9sz\u00edt\u0151ek \u00e9s egym\u00e1st\u00f3l k\u00f6lcs\u00f6n\u00f6sen f\u00fcggnek, s mindegyik elveszti val\u00f3di jelent\u00e9s\u00e9t, ha a m\u00e1sik kett\u0151t\u0151l elszakad.\u201d[12]<\/span><\/span><\/span><\/a> Ez a Hitvall\u00e1s, a Credo k\u00f6z\u00f6s elmond\u00e1s\u00e1nak \u00e9rtelme a liturgi\u00e1ban: \u201eA sorrend l\u00e9nyeges: nem el\u0151sz\u00f6r r\u00e9szes\u00fcl\u00fcnk az Euchariszti\u00e1ban, \u00e9s azut\u00e1n nyilv\u00e1n\u00edtjuk ki hitbeli egys\u00e9g\u00fcnket, hanem az egy hit kifejez\u00e9se az els\u0151\u201d.[13]<\/span><\/span><\/span><\/a> A hitvall\u00e1s nem m\u00e1s, mint  hit foglalata, amelyet g\u00f6r\u00f6g\u00fcl symbolon<\/em>nak neveznek, a sz\u00f3 \u201ejel\u201d, \u201epecs\u00e9t\u201d, \u201ehiteles\u00edt\u0151 jegy\u201d \u00e9rtelm\u00e9ben; az teh\u00e1t a hit \u00f6sszefoglal\u00e1sa, hiteless\u00e9g\u00e9nek pecs\u00e9tje. A dogmatikai, hitbeli egys\u00e9g legnyilv\u00e1nval\u00f3bb ism\u00e9rve az azonos hitvall\u00e1s. (Amely azonban nem z\u00e1rja ki a teol\u00f3giai megk\u00f6zel\u00edt\u00e9sek<\/em> sokf\u00e9les\u00e9g\u00e9t bizonyos adott kereteken bel\u00fcl.)<\/p>\n

Az ekkl\u00e9ziol\u00f3giai egys\u00e9g k\u00e9rd\u00e9s\u00e9ben, amelynek l\u00e1that\u00f3 jele a p\u00fcsp\u00f6k szem\u00e9lye, Szent Ign\u00e1c f\u00e9lre\u00e9rthetetlen\u00fcl fogalmaz: \u201eA p\u00fcsp\u00f6k n\u00e9lk\u00fcl semmi olyat ne tegyetek, ami az egyh\u00e1zzal kapcsolatos. Azt tarts\u00e1tok \u00e9rv\u00e9nyes euchariszti\u00e1nak, amit a p\u00fcsp\u00f6k, vagy megb\u00edzottja v\u00e9gez. Ahol a p\u00fcsp\u00f6k megjelenik, ott legyen a sokas\u00e1g, ahogyan ahol J\u00e9zus Krisztus van, ott van az egyetemes egyh\u00e1z\u201d.[14]<\/span><\/span><\/span><\/a> A pap mindig csak a p\u00fcsp\u00f6k helyettesek\u00e9nt mutatja be a liturgi\u00e1t; ennek jele az andimenzionon (a liturgikus ter\u00edt\u0151n, amelyen a felaj\u00e1nl\u00e1st v\u00e9gzik) a p\u00fcsp\u00f6k al\u00e1\u00edr\u00e1sa, \u00e9s nev\u00e9nek rendszeres eml\u00edt\u00e9se a szertart\u00e1s k\u00f6zben. Ez ut\u00f3bbi nem a tisztelet kifejez\u00e9se, hanem, ism\u00e9t Kallistos Ware szavaival, \u201eekkl\u00e9ziol\u00f3giai sz\u00fcks\u00e9gszer\u0171s\u00e9g\u201d. Az \u00f3kereszt\u00e9ny kor egyh\u00e1zrendszere annyiban elt\u00e9rt a mait\u00f3l, hogy akkoriban az Euchariszti\u00e1t rendszerint a p\u00fcsp\u00f6k mutatta be: ez a feladat csak a k\u00e9s\u0151bbiekben h\u00e1rult a paps\u00e1gra a p\u00fcsp\u00f6k t\u00e1voll\u00e9t\u00e9ben. Vagyis a p\u00fcsp\u00f6k a p\u00e1sztor, akinek vezet\u00e9se alatt a helyi egyh\u00e1z ny\u00e1ja \u00f6sszegy\u00fclekezik, \u0151 mutatja be az Egyh\u00e1z nev\u00e9ben az adom\u00e1nyokat, amelyeket az felaj\u00e1nl \u201ev\u00e9rtelen, szellemi \u00e9s val\u00f3di\u201d \u00e1ldozatk\u00e9nt az olt\u00e1ron.<\/p>\n

Ebb\u0151l a h\u00e1rmas, egym\u00e1st \u00e1that\u00f3 egys\u00e9gb\u0151l k\u00f6vetkezik az interkomm\u00fani\u00f3 problematikus mivolta. Ha az egyh\u00e1zak k\u00f6z\u00f6tti szakad\u00e1sok jelens\u00e9ge nem is \u00fajdons\u00e1g \u2013 tulajdonk\u00e9ppen az egyh\u00e1zi \u00e9let kezdet\u00e9t\u0151l fell\u00e9p\u0151 jelens\u00e9g \u2013, mag\u00e1t a terminust m\u00e9gsem ismeri a klasszikus teol\u00f3gia; a fogalom teljes eg\u00e9sz\u00e9ben modern tal\u00e1lm\u00e1ny: \u201eAz interkomm\u00fani\u00f3 koncepci\u00f3ja ugyan\u00fagy ismeretlen az \u0151si egyh\u00e1zban, mint az \u00dajsz\u00f6vets\u00e9gben: csak a komm\u00fani\u00f3t (k\u00f6z\u00f6ss\u00e9get), \u00e9s ennek hi\u00e1ny\u00e1t ismert\u00e9k\u201d \u2013 \u00edrja George Galitis.<\/p>\n

Akik az \u00f6kumenikus k\u00f6zeled\u00e9s sz\u00f3sz\u00f3l\u00f3i id\u0151nk\u00e9nt azzal \u00e9rvelnek, hogy az interkomm\u00fani\u00f3 sz\u00fcks\u00e9gk\u00e9ppen k\u00f6zelebb hozza az egym\u00e1st\u00f3l elszak\u00edtott egyh\u00e1zr\u00e9szeket: isteni gy\u00f3gy\u00edrt jelent a f\u00f6ldi bajokra. A hosszadalmas teol\u00f3giai p\u00e1rbesz\u00e9d helyett cselekv\u00e9st k\u00edn\u00e1l, a hideg teoretikus huzavona helyett a szeretet k\u00f6zvetlens\u00e9g\u00e9t. Hadd id\u00e9zzem itt hosszabban Kallistos Ware-t:<\/p>\n

\u201eVal\u00f3ban igaz, hogy az Eucharisztia teremti meg az Egyh\u00e1z egys\u00e9g\u00e9t. \u00c1m az Eucharisztia elv\u00e1laszthatatlanul \u00f6sszefon\u00f3dik a hit eg\u00e9sz tartalm\u00e1val \u00e9s ezenfel\u00fcl az Egyh\u00e1z l\u00e1that\u00f3 strukt\u00far\u00e1j\u00e1val. Akik az eucharisztikus ekkl\u00e9ziol\u00f3gia alapj\u00e1n \u00e9rvelnek az interkomm\u00fani\u00f3 mellett, gyakran esnek abba a hib\u00e1ba, hogy az Euchariszti\u00e1t t\u00fals\u00e1gosan is \u00f6nmag\u00e1ban \u00e1ll\u00f3 dolognak tekintik. (\u2026) Teljes sz\u00edvemmel im\u00e1dkozom az\u00e9rt, hogy a k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9geket egy nap a L\u00e9lek t\u00fcz\u00e9nek seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel meghaladjuk. De hacsak \u00e9s am\u00edg ez meg nem t\u00f6rt\u00e9nik, val\u00f3s\u00e1gt\u00f3l elrugaszkodott \u2013 \u00e9s igazs\u00e1gtalan \u2013 is lenne, ha \u00e9n, mint ortodox, egy nem ortodoxszal egy\u00fctt \u00e1ldozn\u00e9k. Ahogy Dumitru Staniloe atya megjegyzi: Nem \u00e9rtem, hogyan szolg\u00e1lhatna az eucharisztikus egys\u00e9g a hitbeli k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151s\u00e9g kompenz\u00e1l\u00e1s\u00e1ra. (\u2026) A hitbeli egys\u00e9g mellett azut\u00e1n sz\u00fcks\u00e9ges a p\u00fcsp\u00f6k k\u00f6r\u00fcli egys\u00e9g is. Kereszt\u00e9nyk\u00e9nt nem hat\u00e1rol\u00f3dhatom el a kereszt\u00e9nys\u00e9g m\u00faltj\u00e1t\u00f3l \u00e9s jelen\u00e9t\u0151l. Nincsen jogom ahhoz, hogy szem\u00e9lyes alapon egy m\u00e1sik egyh\u00e1zi k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g tagjaival egy\u00fctt fogadjam az Euchariszti\u00e1t, ha az \u00e9n egyh\u00e1zam \u00e9s az \u00f6v\u00e9k k\u00f6zt szakad\u00e1s \u00e1ll fenn. (\u2026) Az egy Egyetemes Egyh\u00e1z nem csak absztrakt ideak\u00e9nt l\u00e9tezik, hanem id\u0151ben \u00e9s t\u00e9rben szemmel l\u00e1that\u00f3an megnyilv\u00e1nul, mint helyi Egyh\u00e1z. Nem keresztelkedhet meg valaki az Egyetemes Egyh\u00e1zban an\u00e9lk\u00fcl, hogy ugyanakkor egy helyi Egyh\u00e1zhoz ne tartozn\u00e9k, \u00e9s itt mer\u00fcl fel az egys\u00e9g hi\u00e1ny\u00e1nak probl\u00e9m\u00e1ja: mert \u00e9ppen helyi egyh\u00e1zk\u00f6zs\u00e9gek tagjaik\u00e9nt vagyunk elv\u00e1lasztva.<\/p>\n

Ez ugyan\u00edgy vonatkozik az Euchariszti\u00e1ra is. (\u2026) Az Eucharisztia is olyasvalami, ami l\u00e1that\u00f3 m\u00f3don \u00e9s helyen t\u00f6rt\u00e9nik, \u00e9s \u00e1ldoz\u00e1skor nem hagyhatjuk figyelmen k\u00edv\u00fcl l\u00e1that\u00f3 megosztotts\u00e1gunk t\u00e9ny\u00e9t. Az interkomm\u00fani\u00f3 t\u00e1mogat\u00f3i \u00e1ltal\u00e1ban \u00f6ntudatlanul is sokszor egy nesztori\u00e1nus t\u00edpus\u00fa ekkl\u00e9ziol\u00f3gia fel\u00e9 hajlanak, amely al\u00e1becs\u00fcli a k\u00f6tel\u00e9k erej\u00e9t a l\u00e1that\u00f3 \u00e9s a l\u00e1thatatlan Egyh\u00e1z k\u00f6z\u00f6tt.\u201d[15]<\/span><\/span><\/span><\/a><\/p>\n

Tal\u00e1n nem l\u00e9nyegtelen ebb\u0151l a szempontb\u00f3l, hogy Euchariszti\u00e1ra haszn\u00e1lt g\u00f6r\u00f6g kifejez\u00e9s a \u201eTheia Koinonia<\/em>\u201d \u2013 azaz: \u201eIsteni K\u00f6z\u00f6ss\u00e9g\u201d. Az \u00e1ldoz\u00e1sra haszn\u00e1lt ige ennek megfelel\u0151en \u201ekoinona\u00f3<\/em>\u201d, teh\u00e1t k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gre l\u00e9pek Istennel, \u00e9s testv\u00e9reimmel, az Egyh\u00e1z valamennyi \u00e9l\u0151 \u00e9s holt, l\u00e1that\u00f3 \u00e9s l\u00e1thatatlan tagj\u00e1val: egy Test \u00e9s V\u00e9r egys\u00e9g\u00e9ben. Ebben az egys\u00e9gben pedig a legkisebb r\u00e9s, k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151s\u00e9g sem k\u00e9pzelhet\u0151 el, sem l\u00e1that\u00f3, sem rejtett szinten: a hitbeli \u00e9s a p\u00fcsp\u00f6k alatti egys\u00e9g \u00e9ppen ennek biztos\u00edt\u00e9kai. Nem lehet azzal \u00e9rvelni teh\u00e1t, hogy egy m\u00e1sik kereszt\u00e9ny felekezet tagja mag\u00e1ban esetleg ugyanazt gondolja \u00e9s hiszi, mint egy ortodox k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g tagja, mert ez esetben sz\u00fcks\u00e9gk\u00e9ppen dogmatikai \u00e9s k\u00e1noni egys\u00e9gben is kellene lennie vele: ugyanazt a hitvall\u00e1st vallania, \u00e9s ugyanazon egyh\u00e1zi hierarchi\u00e1ba tartoznia. Az interkomm\u00fani\u00f3 probl\u00e9m\u00e1ja sok esetben abb\u00f3l fakad, hogy magunkra, mint szuver\u00e9n egy\u00e9nekre, \u00e9s nem mint egy egyh\u00e1zi test tagjaira gondolunk. \u00c9n ortodox papk\u00e9nt nem \u00e1ldoztathatok meg m\u00e1s felekezet\u0171 h\u00edveket, nem az\u00e9rt, mintha nem szeretn\u00e9m \u0151ket, hanem mert nem j\u00e1rhatok el \u00f6nk\u00e9nyesen: a liturgi\u00e1t az egyh\u00e1zi k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g p\u00e1sztorak\u00e9nt a p\u00fcsp\u00f6k k\u00e9pviselet\u00e9ben v\u00e9gzem, \u00e9s nem egy\u00e9ni szimp\u00e1ti\u00e1im vagy v\u00e9lem\u00e9nyeim sz\u00e1m\u00edtanak ekkor, hanem az Egyh\u00e1zban v\u00e9gzett szolg\u00e1lat.<\/p>\n

Az ortodox liturgi\u00e1ban nagyon is hangs\u00falyos az egys\u00e9g \u00e9s az arra val\u00f3 t\u00f6rekv\u00e9s gondolata. Hadd id\u00e9zz\u00fck itt Nagy Szent Vazul liturgi\u00e1j\u00e1nak egyik papi im\u00e1j\u00e1t, amely a pap \u00e1ldoz\u00e1s\u00e1t el\u0151zi meg:<\/p>\n

\u201eK\u00f6ny\u00f6rg\u00fcnk m\u00e9g: eml\u00e9kezz meg, Urunk, a szent, egyete\u00admes \u00e9s apostoli Egyh\u00e1zadr\u00f3l, a vil\u00e1g egyik v\u00e9g\u00e9t\u0151l a m\u00e1\u00adsik v\u00e9g\u00e9ig, \u00e9s tedd b\u00e9k\u00e9ss\u00e9 azt, melyet Krisztusod dr\u00e1ga V\u00e9r\u00e9vel er\u0151s\u00edtett\u00e9l meg, \u00e9s ezt a szent hajl\u00e9kot szil\u00e1rd\u00edtsd meg az id\u0151k v\u00e9gezet\u00e9ig. Eml\u00e9kezz meg, Urunk, azokr\u00f3l, akik ezeket az Adom\u00e1\u00adnyokat hozt\u00e1k N\u00e9ked, \u00e9s azokr\u00f3l, akik\u00e9rt, akik \u00e1ltal \u00e9s akik miatt hozt\u00e1k. Eml\u00e9kezz meg, Urunk, azokr\u00f3l, akik a Te szent egyh\u00e1zaidban gy\u00fcm\u00f6lcs\u00f6ket hoznak \u00e9s j\u00f3t cse\u00adlekszenek \u00e9s megeml\u00e9keznek a szeg\u00e9nyekr\u0151l. Jutalmazd meg \u0151ket a Te gazdag \u00e9s mennyei aj\u00e1nd\u00e9kaiddal, aj\u00e1n\u00add\u00e9kozd nekik a f\u00f6ldiek helyett a mennyeieket, az ideig\u00adlenesek helyett az \u00f6r\u00f6kk\u00e9val\u00f3kat, a muland\u00f3k helyett az eny\u00e9szhetetleneket. Eml\u00e9kezz meg, Urunk, azokr\u00f3l, akik a pusztas\u00e1gokban \u00e9s hegyekben \u00e9s barlangokban \u00e9s a f\u00f6ld szakad\u00e9kaiban \u00e9lnek. Eml\u00e9kezz meg, Urunk, azokr\u00f3l, akik sz\u00fczess\u00e9gben, \u00e1h\u00edtatban, \u00f6nmegtart\u00f3ztat\u00e1sban, al\u00e1zatban folytatj\u00e1k \u00e9let\u00fcket.<\/em><\/p>\n

Eml\u00e9kezz meg, Urunk, istenoltalmazta orsz\u00e1gunkr\u00f3l, annak vezet\u0151ir\u0151l \u00e9s hadsereg\u00e9r\u0151l. Adj n\u00e9kik, Urunk, m\u00e9lys\u00e9ges \u00e9s elvehetetlen b\u00e9kes\u00e9get; sz\u00f3lj az \u0151 sz\u00edv\u00fckben j\u00f3kat a Te Egyh\u00e1zad\u00e9rt \u00e9s eg\u00e9sz n\u00e9ped\u00e9rt, hogy az \u0151 b\u00e9kess\u00e9g\u00fckben mi is cs\u00f6ndes \u00e9s nyugodalmas \u00e9letet \u00e9lhess\u00fcnk, teljes istenf\u00e9lelemben \u00e9s al\u00e1zatban. A j\u00f3kat tartsd meg a Te j\u00f3s\u00e1godban, a gonoszokat tedd j\u00f3kk\u00e1 a Te j\u00f3s\u00e1goss\u00e1godban.<\/em><\/p>\n

Eml\u00e9kezz meg, Urunk, a k\u00f6r\u00fcl\u00e1ll\u00f3 n\u00e9pr\u0151l \u00e9s azokr\u00f3l, akik elfogadhat\u00f3 okokb\u00f3l t\u00e1vol vannak, \u00e9s irgalmazz nekik \u00e9s nek\u00fcnk a Te irgalmass\u00e1god sokas\u00e1ga szerint. T\u00f6ltsd meg az \u0151 kamr\u00e1ikat minden j\u00f3val; tartsd meg b\u00e9kes\u00e9gben \u00e9s egyet\u00e9rt\u00e9sben az \u0151 h\u00e1zass\u00e1gukat, gyermekeiket t\u00e1pl\u00e1ld, ifjaikat neveld, \u00f6regeiket tartsd meg; a kislelk\u0171eket vi\u00adgasztald meg, a sz\u00e9tsz\u00f3rtakat hozd \u00f6ssze, az elt\u00e9velyedet\u00adteket vezesd vissza \u00e9s k\u00f6sd a Te szent, egyetemes \u00e9s apos\u00adtoli Egyh\u00e1zadhoz. Szabad\u00edtsd meg azokat, akiket tiszt\u00e1\u00adtalan szellemek gy\u00f6t\u00f6rnek; a haj\u00f3z\u00f3kkal egy\u00fctt haj\u00f3zz\u00e1l, az \u00faton l\u00e9v\u0151kkel egy\u00fctt utazz\u00e1l, az \u00f6zvegyeket p\u00e1rtfo\u00adgold, az \u00e1rv\u00e1kat v\u00e9delmezd, a foglyokat szabad\u00edtsd meg, a betegeket gy\u00f3gy\u00edtsd meg.<\/em><\/p>\n

Eml\u00e9kezz meg, Isten, azokr\u00f3l, akik \u00edt\u00e9l\u0151sz\u00e9kek el\u0151tt, a b\u00e1ny\u00e1kban, sz\u00e1m\u0171zet\u00e9sben \u00e9s keser\u0171 rabs\u00e1gban, minden b\u00e1natban, sz\u00fcks\u00e9gben \u00e9s nyomor\u00fas\u00e1gban vannak, \u00e9s mindazokr\u00f3l, akik k\u00f6ny\u00f6r\u00f6gnek a Te nagy k\u00f6ny\u00f6r\u00fclete\u00add\u00e9rt; \u00e9s azokr\u00f3l, akik szeretnek, \u00e9s akik gy\u0171l\u00f6lnek minket, \u00e9s azokr\u00f3l, akik meghagyt\u00e1k nek\u00fcnk m\u00e9ltatlanoknak, hogy \u00e9rett\u00fck im\u00e1dkozzunk.<\/em><\/p>\n

\u00c9s a Te eg\u00e9sz n\u00e9pedr\u0151l eml\u00e9kezz meg, Urunk Isten\u00fcnk, aki mindenkire \u00e1rasztod a Te b\u0151s\u00e9ges irgalmadat, \u00e9s min\u00addenkinek megadod az \u00fcdv\u00f6ss\u00e9ghez sz\u00fcks\u00e9ges dolgokat. \u00c9s akikr\u0151l mi nem eml\u00e9kezt\u00fcnk meg ak\u00e1r tudatlans\u00e1gb\u00f3l, ak\u00e1r feled\u00e9kenys\u00e9gb\u0151l, ak\u00e1r a nevek sokas\u00e1ga miatt, eml\u00e9kezz meg Te, Isten\u00fcnk, aki ismered mindenkinek a kor\u00e1t \u00e9s nev\u00e9t, aki mindenkit ismersz az anyja m\u00e9h\u00e9b\u0151l.<\/em><\/p>\n

Mert Te vagy, Urunk, a seg\u00edts\u00e9gre szorul\u00f3k Sege\u00addelme, a rem\u00e9nyvesztettek Rem\u00e9nys\u00e9ge, a viharver\u00adtek R\u00e9ve, a betegek Orvosa. L\u00e9gy Te mindegyi\u00adk\u00fcnknek mindene, aki ismersz mindenkit, \u00e9s ismered az \u0151 k\u00e9r\u00e9seit, az \u0151 h\u00e1z\u00e1t \u00e9s annak sz\u00fcks\u00e9glet\u00e9t.<\/em><\/p>\n

Eml\u00e9kezz meg, Urunk, az ortodoxok minden p\u00fcsp\u00f6\u00adkeir\u0151l, akik helyesen hirdetik a Te igazs\u00e1god ig\u00e9j\u00e9t. Eml\u00e9kezz meg, Urunk, a Te irgalmass\u00e1god sokas\u00e1ga sze\u00adrint az \u00e9n \u00e9rdemtelens\u00e9gemr\u0151l is; bocs\u00e1sd meg n\u00e9kem minden sz\u00e1nd\u00e9kos \u00e9s sz\u00e1nd\u00e9ktalan v\u00e9tkeimet; \u00e9s az \u00e9n b\u0171neim miatt ne vond meg a Te Szent Lelked kegyelm\u00e9t az El\u0151tted fekv\u0151 Adom\u00e1nyokt\u00f3l. Eml\u00e9kezz meg, Urunk, a paps\u00e1gr\u00f3l, a Krisztusban szolg\u00e1l\u00f3 diak\u00f3nusokr\u00f3l \u00e9s az eg\u00e9sz egyh\u00e1zi rendr\u0151l. \u00c9s senkit se sz\u00e9gyen\u00edts meg k\u00f6z\u00fc\u00adl\u00fcnk, akik k\u00f6r\u00fclvessz\u00fck a Te szent Olt\u00e1rodat. L\u00e1togass meg minket a Te j\u00f3s\u00e1goss\u00e1godban, Urunk; jelenj meg n\u00e9k\u00fcnk a Te gazdag k\u00f6ny\u00f6r\u00fcletedben; add, hogy a le\u00adveg\u0151 kedvez\u0151en v\u00e1ltozz\u00e9k \u00e9s hasznos legyen nek\u00fcnk; aj\u00e1nd\u00e9kozz a f\u00f6ldnek cs\u00f6ndes es\u0151ket a term\u00e9kenys\u00e9ghez.<\/em><\/p>\n

\u00c1ldd meg a Te j\u00f3s\u00e1goss\u00e1god esztendej\u00e9nek koszor\u00faj\u00e1t; sz\u00fcntesd meg az egyh\u00e1zak szakad\u00e1sait, oltsd el a pog\u00e1\u00adnyok kev\u00e9lys\u00e9g\u00e9t; hamar t\u00f6rd meg az eretneks\u00e9gek l\u00e1\u00adzong\u00e1sait a Te Szent Lelked erej\u00e9vel. Fogadj be minket mindny\u00e1junkat a Te Orsz\u00e1godba, a vil\u00e1goss\u00e1g fiaiv\u00e1, a nap fiaiv\u00e1 avatva minket. A Te b\u00e9kes\u00e9gedet \u00e9s a Te szeretetedet aj\u00e1nd\u00e9kozd nek\u00fcnk, Urunk Isten\u00fcnk, mert mindeneket megadt\u00e1l nek\u00fcnk.<\/em><\/p>\n

\u00c9s add nek\u00fcnk, hogy egy sz\u00e1jjal \u00e9s egy sz\u00edvvel dics\u00e9rj\u00fck \u00e9s magasztaljuk a Te dr\u00e1ga \u00e9s fels\u00e9ges nevedet, az Aty\u00e1\u00e9t \u00e9s Fi\u00fa\u00e9t \u00e9s Szent L\u00e9lek\u00e9t, most \u00e9s mindenkor \u00e9s mind\u00f6r\u00f6kk\u00f6n \u00f6r\u00f6kk\u00e9.<\/em>\u201d<\/p>\n

Nacsin\u00e1k Gergely Andr\u00e1s<\/p>\n

HIVATKOZOTT IRODALOM<\/span><\/u><\/p>\n

Meyendorff, John, 1992, The Primacy of Peter<\/em>, SVS Serminary Press, NY<\/span><\/p>\n

Ware, Kallistos, 1980, Communion and Intercommunion<\/em>, Light and Life Publishings, Minnesota<\/span><\/p>\n

Zizioulasz, John D, 2000, K\u00e9t tanulm\u00e1ny<\/em>, Athanasiana f\u00fczetek, Ny\u00edregyh\u00e1za<\/span><\/p>\n<\/p>\n


<\/p>\n

\n

[1]<\/span><\/span><\/span><\/a> A prim\u00e1tus k\u00e9rd\u00e9s\u00e9hez \u00e9s annak kihat\u00e1s\u00e1r\u00f3l az \u00f6kumenikus p\u00e1rbesz\u00e9dre l\u00e1sd korrefer\u00e1tumomat (amelynek sz\u00f6veg\u00e9b\u0151l az al\u00e1bbiak egy r\u00e9sz\u00e9t is \u00e1tvettem): <\/p>\n<\/p>\n

[2]<\/span><\/span><\/span><\/a> Ennek t\u00f6rt\u00e9net\u00e9hez ld. Papadakis-Meyendorff 2002, 72 \u00e9s skk.<\/p>\n<\/p>\n

[3]<\/span><\/span><\/span><\/span><\/a> A II. Vatik\u00e1ni Zsinat ezeket nem m\u00f3dos\u00edtotta ugyan, de m\u00e1s dekr\u00e9tumaival \u00e1rnyalta. Tov\u00e1bbra is hangs\u00falyosan megmaradt azonban a 11. sz\u00e1zadi gregori\u00e1n egyh\u00e1zk\u00e9p \u00e9s annak monarchikus jellege. Illusztr\u00e1ci\u00f3k\u00e9ppen el\u00e9g egy bekezd\u00e9st id\u00e9zni a zsinat Orientalium Ecclesiarum <\/em>kezdet\u0171 dekr\u00e9tum\u00e1b\u00f3l:  \u201eKelet \u00e9s Nyugat e r\u00e9szegyh\u00e1zai j\u00f3llehet, ahogy \u0151k mondj\u00e1k, szertart\u00e1sban vagyis liturgi\u00e1ban, egyh\u00e1zfegyelemben \u00e9s lelki \u00f6r\u00f6ks\u00e9gben r\u00e9szben k\u00fcl\u00f6nb\u00f6znek egym\u00e1st\u00f3l, azonban egyform\u00e1n a r\u00f3mai p\u00e1pa \u2013 aki isteni rendel\u00e9s alapj\u00e1n Szent P\u00e9ter ut\u00f3da az egyetemes Egyh\u00e1z f\u00f6l\u00f6tti prim\u00e1tusban \u2013 lelkip\u00e1sztori korm\u00e1nyz\u00e1s\u00e1ra vannak b\u00edzva. A r\u00e9szegyh\u00e1zak teh\u00e1t egyenrang\u00faak, \u00fagyhogy a szertart\u00e1s c\u00edm\u00e9n egyik\u00fck sem el\u0151zi meg a t\u00f6bbit, ugyanazok a jogaik \u00e9s k\u00f6teless\u00e9geik, abban is, ami az evang\u00e9lium az eg\u00e9sz vil\u00e1gon val\u00f3 hirdet\u00e9s\u00e9re (v\u00f6.<\/em> Mk 16,15)<\/em> vonatkozik a r\u00f3mai p\u00e1pa ir\u00e1ny\u00edt\u00e1sa alatt. (3.).<\/span><\/p>\n<\/p>\n

[4]<\/span><\/span><\/span><\/a> Ld. Philad<\/em> 4., Smyrn<\/em>. 8;2.<\/p>\n<\/p>\n

[5]<\/span><\/span><\/span><\/a> In Epistolam I ad Corinthos<\/em>, PG 61, 72.<\/p>\n<\/p>\n

[6]<\/span><\/span><\/span><\/a> Afanaszjev, The Church Which Presides in Love<\/em>, in: Meyendorff, 1992, 109 \u00e9s skk.<\/p>\n<\/p>\n

[7]<\/span><\/span><\/span><\/a> Ld Afanaszjev, im. 112-13.<\/p>\n<\/p>\n

[8]<\/span><\/span><\/span><\/a> Schmemann, Alexander, The Idea of Primacy in Orthodox Ecclesiology<\/em>, in: Meyendorff, 1992, 163.<\/p>\n<\/p>\n

[9]<\/span><\/span><\/span><\/a> Magyarul: Zizioulasz 2000, 24-57.<\/p>\n<\/p>\n

[10]<\/span><\/span><\/span><\/a> Zizioulasz 2000, 52.<\/p>\n<\/p>\n

[11]<\/span><\/span><\/span><\/a> Didakh\u00e9<\/em> 9;4.<\/p>\n<\/p>\n

[12]<\/span><\/span><\/span><\/a> Ware, 13.<\/p>\n<\/p>\n

[13]<\/span><\/span><\/span><\/a> Ware, 14.<\/p>\n<\/p>\n

[14]<\/span><\/span><\/span><\/a> Smyrn<\/em>, 8-9.<\/p>\n<\/p>\n

[15]<\/span><\/span><\/span><\/a> Ware, 20-23.<\/p>\n<\/p><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

Ortodox papk\u00e9nt \u00fajra \u00e9s \u00fajra szembes\u00fcl\u00f6k azzal a k\u00e9rd\u00e9ssel r\u00f3mai katolikus kereszt\u00e9nyek, illetve \u2013 j\u00f3val ritk\u00e1bban \u2013 protest\u00e1nsok r\u00e9sz\u00e9r\u0151l, hogy vajon \u0151k \u201e\u00e1ldozhatnak-e\u201d ortodox templomokban, amikor k\u00fclf\u00f6ld\u00f6n j\u00e1rnak, vagy ak\u00e1r csak itt, Magyarorsz\u00e1gon is.<\/p>","protected":false},"author":1,"featured_media":24901,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"site-sidebar-layout":"default","site-content-layout":"default","ast-global-header-display":"","ast-main-header-display":"","ast-hfb-above-header-display":"","ast-hfb-below-header-display":"","ast-hfb-mobile-header-display":"","site-post-title":"","ast-breadcrumbs-content":"","ast-featured-img":"","footer-sml-layout":"","theme-transparent-header-meta":"","adv-header-id-meta":"","stick-header-meta":"","header-above-stick-meta":"","header-main-stick-meta":"","header-below-stick-meta":"","footnotes":""},"categories":[24,14,19],"tags":[],"class_list":["post-24900","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-eucharisztia","category-orthodoxia","category-szent-liturgia"],"rttpg_featured_image_url":{"full":["https:\/\/patriarchatus.hu\/wp-content\/uploads\/2016\/07\/Interkommuni25C325B3-2.jpg",205,268,false],"landscape":["https:\/\/patriarchatus.hu\/wp-content\/uploads\/2016\/07\/Interkommuni25C325B3-2.jpg",205,268,false],"portraits":["https:\/\/patriarchatus.hu\/wp-content\/uploads\/2016\/07\/Interkommuni25C325B3-2.jpg",205,268,false],"thumbnail":["https:\/\/patriarchatus.hu\/wp-content\/uploads\/2016\/07\/Interkommuni25C325B3-2.jpg",115,150,false],"medium":["https:\/\/patriarchatus.hu\/wp-content\/uploads\/2016\/07\/Interkommuni25C325B3-2.jpg",205,268,false],"large":["https:\/\/patriarchatus.hu\/wp-content\/uploads\/2016\/07\/Interkommuni25C325B3-2.jpg",205,268,false],"thumblist":["https:\/\/patriarchatus.hu\/wp-content\/uploads\/2016\/07\/Interkommuni25C325B3-2.jpg",205,268,false],"meccarouselthumb":["https:\/\/patriarchatus.hu\/wp-content\/uploads\/2016\/07\/Interkommuni25C325B3-2.jpg",205,268,false],"gridsquare":["https:\/\/patriarchatus.hu\/wp-content\/uploads\/2016\/07\/Interkommuni25C325B3-2.jpg",199,260,false],"tileview":["https:\/\/patriarchatus.hu\/wp-content\/uploads\/2016\/07\/Interkommuni25C325B3-2.jpg",205,268,false],"1536x1536":["https:\/\/patriarchatus.hu\/wp-content\/uploads\/2016\/07\/Interkommuni25C325B3-2.jpg",205,268,false],"2048x2048":["https:\/\/patriarchatus.hu\/wp-content\/uploads\/2016\/07\/Interkommuni25C325B3-2.jpg",205,268,false],"trp-custom-language-flag":["https:\/\/patriarchatus.hu\/wp-content\/uploads\/2016\/07\/Interkommuni25C325B3-2.jpg",9,12,false],"depicter-thumbnail":["https:\/\/patriarchatus.hu\/wp-content\/uploads\/2016\/07\/Interkommuni25C325B3-2.jpg",200,261,false],"htliser_size_396x360":["https:\/\/patriarchatus.hu\/wp-content\/uploads\/2016\/07\/Interkommuni25C325B3-2.jpg",205,268,false],"htslider_size_1170x536":["https:\/\/patriarchatus.hu\/wp-content\/uploads\/2016\/07\/Interkommuni25C325B3-2.jpg",205,268,false],"yarpp-thumbnail":["https:\/\/patriarchatus.hu\/wp-content\/uploads\/2016\/07\/Interkommuni25C325B3-2.jpg",92,120,false]},"rttpg_author":{"display_name":"laci","author_link":"https:\/\/patriarchatus.hu\/el_el\/author\/laci\/"},"rttpg_comment":0,"rttpg_category":"Eucharisztia<\/a> Orthodoxia<\/a> Szent Liturgia<\/a>","rttpg_excerpt":"Ortodox papk\u00e9nt \u00fajra \u00e9s \u00fajra szembes\u00fcl\u00f6k azzal a k\u00e9rd\u00e9ssel r\u00f3mai katolikus kereszt\u00e9nyek, illetve \u2013 j\u00f3val ritk\u00e1bban \u2013 protest\u00e1nsok r\u00e9sz\u00e9r\u0151l, hogy vajon \u0151k \u201e\u00e1ldozhatnak-e\u201d ortodox templomokban, amikor k\u00fclf\u00f6ld\u00f6n j\u00e1rnak, vagy ak\u00e1r csak itt, Magyarorsz\u00e1gon is.","_links":{"self":[{"href":"https:\/\/patriarchatus.hu\/el_el\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/24900","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/patriarchatus.hu\/el_el\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/patriarchatus.hu\/el_el\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/patriarchatus.hu\/el_el\/wp-json\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/patriarchatus.hu\/el_el\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=24900"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/patriarchatus.hu\/el_el\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/24900\/revisions"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/patriarchatus.hu\/el_el\/wp-json\/wp\/v2\/media\/24901"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/patriarchatus.hu\/el_el\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=24900"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/patriarchatus.hu\/el_el\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=24900"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/patriarchatus.hu\/el_el\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=24900"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}