{"id":24937,"date":"2016-07-09T14:27:00","date_gmt":"2016-07-09T14:27:00","guid":{"rendered":""},"modified":"2022-08-24T14:47:07","modified_gmt":"2022-08-24T14:47:07","slug":"a-szinevaltozas-hegyei-nacsinak-gergely","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/patriarchatus.hu\/el_el\/orthodoxia\/a-szinevaltozas-hegyei-nacsinak-gergely\/","title":{"rendered":"A SZ\u00cdNEV\u00c1LTOZ\u00c1S HEGYEI &#8211; Nacsin\u00e1k Gergely Andr\u00e1s"},"content":{"rendered":"<p><a href=\"https:\/\/patriarchatus.hu\/wp-content\/uploads\/2016\/07\/Athosz2-2.jpg\" imageanchor=\"1\" style=\"clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;\"><img fetchpriority=\"high\" decoding=\"async\" height=\"196\" src=\"https:\/\/patriarchatus.hu\/wp-content\/uploads\/2016\/07\/Athosz2-2.jpg\" class=\"wp-image-24938\" width=\"320\" \/><\/a><\/p>\n<p>Egy modern \u00e9s divatos f\u00e9lre\u00e9rt\u00e9snek k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en a kereszt\u00e9nys\u00e9get manaps\u00e1g gyakran holmi spiritu\u00e1lis k\u00f6nt\u00f6sbe b\u00fajtatott erk\u00f6lcsi tan\u00edt\u00e1snak szok\u00e1s elgondolni: ez az a felfog\u00e1s, amely szerint a kereszt\u00e9ny hit c\u00e9lja a j\u00f3lf\u00e9s\u00fclt \u00e9s illemtud\u00f3 \u00e9let. Elterjedt \u00e9s l\u00e1tsz\u00f3lag megalapozott l\u00e1t\u00e1sm\u00f3d ez, csal\u00f3d\u00e1st sz\u00e1m\u00e1ra legfeljebb csak a szentek okozhatnak, akik az esetek t\u00f6bbs\u00e9g\u00e9ben cs\u00f6ppet sem voltak j\u00f3lf\u00e9s\u00fclt \u00e9s illedelmes emberek.<\/p>\n<p><!--more--><\/p>\n<p>Sz\u00e1rovi Szent Szerafim, aki az \u00e9szaki erd\u0151kben egyed\u00fcl \u00e9lt \u00e9s im\u00e1dkozott, a hozz\u00e1 l\u00e1togat\u00f3 \u00e9s \u0151t a kereszt\u00e9ny \u00e9let c\u00e9lj\u00e1r\u00f3l faggat\u00f3 nemesembernek, Motovilovnak egyszer\u0171en annyit mondott: a kereszt\u00e9ny \u00e9let c\u00e9lja a Szentl\u00e9lek megszerz\u00e9se. Az \u00fajkori szentet magyar\u00e1zza most egy \u00f3kori: a sivatagi aty\u00e1k t\u00f6rt\u00e9neteiben olvassuk, hogy Ammun aty\u00e1hoz egy nap fiatal szerzetes \u00e9rkezett. B\u00f6jt\u00f6l\u00f6k, virrasztok, im\u00e1dkozom, mit tegyek m\u00e9g? \u2013 k\u00e9rdezte az id\u0151s remet\u00e9t. \u201eAz atya pedig feltartotta kezeit, ujjai olyanok lettek, mint t\u00edz l\u00e1ngnyelv, \u00e9s azt mondta: \u00bbHa akarod, legy\u00e9l eg\u00e9szen olyan, mint a t\u0171z!\u00ab\u201d \u2013 fejezi be tal\u00e1nyosan a t\u00f6rt\u00e9netet az Apophtegmata Patrum. E k\u00e9t kis t\u00f6rt\u00e9net f\u00e9ny\u00e9ben tal\u00e1n \u00e9rthet\u0151bb\u00e9 v\u00e1lik az Evang\u00e9lium egyik legtal\u00e1nyosabb t\u00f6rt\u00e9nete is; az, amely az \u00dar sz\u00ednev\u00e1ltoz\u00e1s\u00e1t besz\u00e9li el.<\/p>\n<p>M\u00e1t\u00e9 \u00e9s Luk\u00e1cs Evang\u00e9liuma (Mt. 17;1-8) (Lk 9; 28-36) \u00edrja le legr\u00e9szletesebben az esem\u00e9nyt: \u201eHat nap m\u00falva J\u00e9zus maga mell\u00e9 vette P\u00e9tert, Jakabot \u00e9s testv\u00e9r\u00e9t, J\u00e1nost, \u00e9s egyed\u00fcl \u0151ket vitte f\u00f6l egy magas hegyre. Ott sz\u00edn\u00e9ben elv\u00e1ltozott el\u0151tt\u00fck. Arca ragyogott, mint a nap, ruh\u00e1ja pedig t\u00fcnd\u00f6k\u00f6lt, mint a f\u00e9ny.\u201d A g\u00f6r\u00f6g sz\u00f6veg itt \u03bc\u03b5\u03c4\u03b1\u03bc\u03bf\u03c1\u03c6\u03ce\u03c3\u03b9\u03c2-r\u00f3l besz\u00e9l, ami annyit tesz: \u00e1tv\u00e1ltoz\u00e1s. Krisztus n\u00e9h\u00e1ny pillanatra \u00e1tv\u00e1ltozik, a tan\u00edtv\u00e1nyok szeme l\u00e1tt\u00e1ra f\u00e9nylik fel dics\u0151s\u00e9g\u00e9nek egy sugara \u2013 de vajon mi\u00e9rt? Ha mell\u00e9 tessz\u00fck a k\u00e9t szent fentebb id\u00e9zett mond\u00e1sait, mintha \u00e9rthet\u0151bb\u00e9 v\u00e1lna a dolog: Krisztus, az Istenember itt felvillantja a kereszt\u00e9ny t\u00f6k\u00e9letess\u00e9geszm\u00e9nyt, amely nem valami elvont \u00e9s steril j\u00f3s\u00e1g vagy langyos b\u00e9kess\u00e9g, hanem l\u00e1ngol\u00f3 \u00e1tv\u00e1ltoz\u00e1s.<\/p>\n<p>Az ortodox kereszt\u00e9nys\u00e9g mindenkor hajlik az ikonikus l\u00e1t\u00e1sm\u00f3dra: mindent k\u00e9pp\u00e9, esem\u00e9nny\u00e9, megfoghat\u00f3 val\u00f3s\u00e1gg\u00e1 tesz \u2013 liturgi\u00e1j\u00e1ban, \u00e9p\u00edt\u00e9szet\u00e9ben, ikonjain. A konkr\u00e9tumban f\u00f6lfedezi az \u00e1ltal\u00e1nost, az egyszeriben megl\u00e1tja azt, ami id\u0151tlen, k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen akkor, ha az evang\u00e9liumi pecs\u00e9tet is visel mag\u00e1n: \u00edgy v\u00e1lhat egy term\u00e9ketlen f\u00fcgefa is szimb\u00f3lumm\u00e1, \u00f6r\u00f6k\u00e9rv\u00e9ny\u0171 jell\u00e9, a term\u00e9ketlen \u00e9s kisz\u00e1radt emberi l\u00e9lek jelk\u00e9p\u00e9v\u00e9, hogy azut\u00e1n ekk\u00e9nt t\u00e9rjen vissza \u00fajra \u00e9s \u00fajra himnuszokban, hom\u00edli\u00e1kban. A Sz\u00ednev\u00e1ltoz\u00e1s egyszeri esem\u00e9nye ez\u00e9rt v\u00e1lik nagy \u00e9s kiemelked\u0151en fontos \u00fcnnepp\u00e9: mert itt a kereszt\u00e9ny \u00e9let k\u00f6zponti k\u00e9rd\u00e9s\u00e9r\u0151l, az \u00e1tval\u00f3sul\u00e1sr\u00f3l van sz\u00f3. Igaz, az ortodox teol\u00f3gi\u00e1ban Krisztus \u00e9let\u00e9nek e mozzanata el\u00e9g k\u00e9s\u0151n, csak a 13-14. sz\u00e1zadban kezdett k\u00f6zponti szerepet j\u00e1tszani, amikor a h\u00e9sz\u00fckhaszta-vit\u00e1kban elemi k\u00e9rd\u00e9ss\u00e9 v\u00e1lt a term\u00e9szet \u00e9s a teremtetlen kegyelem viszonya, s az ember sz\u00e1m\u00e1ra el\u00e9rhet\u0151 \u00e1tisten\u00fcl\u00e9s (g\u00f6r. the\u00f3szisz) tan\u00edt\u00e1sa. A 14. sz\u00e1zad teol\u00f3gusai, \u00e9l\u00fck\u00f6n Palamasz Szent Gergellyel v\u00e9g\u00fcl m\u00e9lt\u00f3 teol\u00f3giai foglalatba illesztett\u00e9k a kereszt\u00e9nys\u00e9g \u0151sr\u00e9gi tapasztalat\u00e1t a kegyelem \u00e1ltali \u00e1tval\u00f3sul\u00e1sr\u00f3l; \u00edgy kapta meg az \u00dar sz\u00ednev\u00e1ltoz\u00e1s\u00e1nak \u00fcnnepe is m\u00e9lt\u00f3 hely\u00e9t az egyh\u00e1zi \u00e9vben.<\/p>\n<p>Mindenesetre az ikonikus l\u00e1t\u00e1sm\u00f3dnak k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en a hegyekr\u0151l alkotott ortodox kereszt\u00e9ny felfog\u00e1st is nagyban meghat\u00e1rozz\u00e1k a Szent\u00edr\u00e1s szakaszai. A S\u00ednai, a H\u00f3reb, az Olajf\u00e1k Hegye \u2013 mind-mind jelent\u00e9steli helyek, amelyek nem v\u00e9letlenszer\u0171en t\u0171nnek fel, hanem meghat\u00e1rozott szereppel b\u00edrnak az emberi megv\u00e1lt\u00e1s t\u00f6rt\u00e9net\u00e9ben. A hegyek mindig az emberi l\u00e9lek Istennel val\u00f3 tal\u00e1lkoz\u00e1s\u00e1nak helysz\u00ednei, jelk\u00e9pes helyek, amelyek \u00fczenettel b\u00edrnak az Istent keres\u0151k sz\u00e1m\u00e1ra.<\/p>\n<p>Nem csoda h\u00e1t, ha a kereszt\u00e9ny \u00e9let dr\u00e1m\u00e1j\u00e1t mindig a v\u00e9gs\u0151kig ki\u00e9lez\u0151 szerzetess\u00e9g sz\u00e1m\u00e1ra ezek a k\u00e9pek megelevenednek, \u00e9rtelmet nyernek, s a bels\u0151 \u00fat fontos t\u00e1mpontjaiv\u00e1 v\u00e1lhattak. Sz\u00e1mukra a szent\u00edr\u00e1si t\u00f6rt\u00e9netek nem csup\u00e1n egykor t\u00f6rt\u00e9nt dolgok sz\u00ednes le\u00edr\u00e1sai, hanem val\u00f3s\u00e1ggal szem\u00e9lyes \u00e9lm\u00e9nyek, tapasztalati t\u00e9nyek, amelyek az im\u00e1ban a bels\u0151 \u00fat \u00e1llom\u00e1sai lesznek. A h\u00edv\u0151 m\u00e1s szemmel olvassa az evang\u00e9liumot, mint a t\u00f6rt\u00e9n\u00e9sz vagy a filol\u00f3gus: \u0151t nem k\u00f6tik a tudom\u00e1ny\u00e1g prekoncepci\u00f3i, nem t\u00f6r\u0151dik a szakter\u00fclet k\u00e1nonjaival \u2013 amikor elm\u00e9lkedik, nem sz\u00f6vegkritikai elemz\u00e9st v\u00e9gez, hanem friss szemmel tekint az ott le\u00edrtakra. K\u00fcl\u00f6n\u00f6sen a szerzetess\u00e9g, amely mindig igyekszik \u201evisszaolt\u00f3dni\u201d az evang\u00e9liumi \u00e9letbe, minden mozdulat\u00e1val k\u00f6t\u0151dni a t\u00f6k\u00e9letes archet\u00edpushoz, Krisztushoz, a szentekhez \u00e9s a pr\u00f3f\u00e9t\u00e1khoz. \u00cdgy sz\u00e1mukra egy hegy, att\u00f3l f\u00fcgg\u0151en, hogy milyen lelki kontextusban jelenik meg, lehet a S\u00ednai, ahol M\u00f3zes hallgatta az Urat, a N\u00e9b\u00f3, ahonnan ugyan\u0151 hal\u00e1la el\u0151tt egyetlen pillant\u00e1st vetett az \u00cdg\u00e9ret F\u00f6ldj\u00e9re, lehet az Olajf\u00e1k Hegye, ahol Krisztus v\u00e9rt izzadva im\u00e1dkozott a megpr\u00f3b\u00e1ltat\u00e1sok idej\u00e9n, \u00e9s lehet a T\u00e1bor-hegy, ahol felragyogott dics\u0151s\u00e9ge \u00e9s \u201eelv\u00e1ltozott sz\u00edn\u00e9ben\u201d. A keleti szerzetesek sz\u00edvesen vonultak vissza hegyekre, nem csak az\u00e9rt, mert azok ember-nem-j\u00e1rta pusztas\u00e1gokk\u00e9nt k\u00fcl\u00f6n\u00f6sk\u00e9pp is alkalmasak voltak a mag\u00e1nyos aszk\u00e9zisre \u00e9s a cs\u00f6ndes im\u00e1ra, de az\u00e9rt is, mert az ikonikus l\u00e1t\u00e1sm\u00f3dnak k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en a hegy nem old\u00f3dott puszt\u00e1n szimb\u00f3lumm\u00e1, a l\u00e9lek \u00e1llapotainak jelk\u00e9p\u00e9v\u00e9, hanem megmaradt nagyon is konkr\u00e9t val\u00f3s\u00e1gnak. Ha a zsolt\u00e1r azt mondja, hogy \u201ea hegyekre emelem szemeimet, ahonnan elj\u0151 az \u00e9n seg\u00edts\u00e9gem\u201d, akkor a szerzetes val\u00f3ban a hegyekre emelte tekintet\u00e9t, \u00e9s oda vonult vissza, hogy k\u00eds\u00e9rt\u00e9sei \u00e9s akad\u00e1lyoztat\u00e1sai k\u00f6zepette seg\u00edts\u00e9get \u00e9s vigasztal\u00e1st tal\u00e1ljon Ur\u00e1n\u00e1l.<\/p>\n<p>\u00cdgy az ortodox kereszt\u00e9nys\u00e9gt\u0151l \u00e9rintett ter\u00fcleteken a hegyek m\u00e1r igen kor\u00e1n a monasztikus \u00e9let meghat\u00e1roz\u00f3 helysz\u00ednei lettek. Remete Szent Antal is egy hegyre vonult vissza \u00e9lete v\u00e9g\u00e9n az \u0151t csod\u00e1l\u00f3k zaklat\u00e1sai el\u0151l: azon a helyen \u00e1ll most a kopt Mar Antoni-monostor, a Keleti Sivatag bar\u00e1ts\u00e1gtalan sziklaormai k\u00f6z\u00f6tt. Mindenekel\u0151tt persze a Szent\u00edr\u00e1sban eml\u00edtett, \u00e9s persze a Jeruzs\u00e1lemet k\u00f6rnyez\u0151 hegyek n\u00e9pes\u00fcltek be; a S\u00ednain m\u00e1r az 5. sz\u00e1zadban megtelepedtek a remet\u00e9k, aff\u00e9le szerzetesi falvakat, szk\u00edtiket hozva l\u00e9tre, m\u00edg Jusztinianosz cs\u00e1sz\u00e1r fallal \u00f6vezett monostort nem \u00e9p\u00edttetett nekik a 6. sz\u00e1zad derek\u00e1n, hogy a nom\u00e1dok t\u00e1mad\u00e1sait\u00f3l megoltalmazza \u0151ket. Ez persze nem j\u00e1rt a s\u00ednai-hegyi szerzetesi \u00e9let k\u00f6zpontos\u00edt\u00e1s\u00e1val: a 20. sz\u00e1zad k\u00f6zep\u00e9ig \u00e9ltek itt remet\u00e9k barlangokban, kunyh\u00f3kban, az eg\u00e9sz sivatagot ben\u00e9pes\u00edtve. Id\u0151vel nem csak a bibliai k\u00f6t\u0151d\u00e9s\u0171 hegyeket, de a nagyobb monasztikus k\u00f6zpontokat is \u201eszent hegyekk\u00e9nt\u201d kezdt\u00e9k emlegetni, utalva ezzel az ott lak\u00f3k \u00e9letszents\u00e9g\u00e9re.<\/p>\n<p>A k\u00f6z\u00e9pkor folyam\u00e1n, Biz\u00e1nc k\u00f6zel-keleti befoly\u00e1s\u00e1nak gy\u00f6ng\u00fcl\u00e9s\u00e9vel \u00e9s az arabok 7-8. sz\u00e1zadi el\u0151ret\u00f6r\u00e9s\u00e9vel a keleti tartom\u00e1nyok szent hegyei lassan vesztettek jelent\u0151s\u00e9g\u00fckb\u0151l, vagy ak\u00e1r teljesen el is n\u00e9ptelenedtek: Sz\u00edri\u00e1ban a Csod\u00e1k Hegye elhagyatott\u00e1 v\u00e1lt, m\u00edg a turabdini monostorok tov\u00e1bbra is m\u0171k\u00f6dtek ugyan, de imm\u00e1r a biz\u00e1nci szerzetess\u00e9gt\u0151l v\u00e9gk\u00e9pp k\u00fcl\u00f6nv\u00e1ltan kellett fenntartaniuk a gazdag \u00e9s \u0151si sz\u00edr aszketikus hagyom\u00e1nyt.<\/p>\n<p>A kis\u00e1zsiai szent hegyek vir\u00e1gkora ez\u00e9rt egy kev\u00e9ssel k\u00e9s\u0151bb kezd\u0151dik \u00e9s tov\u00e1bb tart: a legnevesebbek, az Auxentiosz, a Latrosz \u00e9s a bith\u00fcniai Ol\u00fcmposz az 5. \u00e9s 12. sz\u00e1zad k\u00f6zt igazi szerzetesi k\u00f6zpontokk\u00e1 lettek, ahol remetekunyh\u00f3k \u00e9s kinovion (c\u00f6nobita) \u00e9letrendet k\u00f6vet\u0151 nagy monostorok egyar\u00e1nt \u00e1llottak. Kis-\u00c1zsia fokozatos t\u00f6r\u00f6k k\u00e9zre ker\u00fcl\u00e9s\u00e9vel azonban ezek a hegyek is lass\u00fa pusztul\u00e1sra \u00edt\u00e9ltettek: az egykor messze f\u00f6ld\u00f6n h\u00edres bith\u00fcniai Ol\u00fcmposz monostoraib\u00f3l m\u00e1ra csak m\u00e1ll\u00f3 falak \u00e9s elhasadt k\u00f6vek maradtak. Egykori ragyog\u00e1s\u00e1t \u00e9s a t\u00e1j paradicsomi mivolt\u00e1t j\u00f3l \u00e9rz\u00e9kelteti a 11. sz\u00e1zadi neves biz\u00e1nci tud\u00f3s \u00e9s irodalm\u00e1r, Micha\u00e9l Pszellosz le\u00edr\u00e1sa: \u201eMinden\u00fctt plat\u00e1nok \u00e9s ciprusok meg m\u00e1s csupa lomb f\u00e1k: n\u00e9hol szinte parancsra rendezett sorokban \u00e1llanak, m\u00e1sutt viszont sz\u00e9tsz\u00f3rt csoportokba t\u00f6m\u00f6r\u00fclnek\u2026 A hegyekben \u00f6nmagukt\u00f3l kialakult barlangok tal\u00e1lhat\u00f3k, ezek lassan-csendben v\u00e1j\u00f3dtak a f\u00f6ldbe, azt\u00e1n vannak k\u00e9tkezi munk\u00e1val k\u00e9sz\u00edtett szent\u00e9lyek, imah\u00e1zak, \u00e9s egy\u00e9b st\u00e1ci\u00f3k az elm\u00e9lked\u00e9sre; n\u00e9h\u00e1nyat kimagasl\u00f3 helyre emeltek, m\u00e1sokat pedig a hegyek g\u00f6rb\u00fcleteiben \u00e9p\u00edtettek fel nagy f\u00e9nnyel. Olyanok ezek, mint valamif\u00e9le apr\u00f3 meg nagy m\u00e9csesek, sz\u00e9jjel\u00fcltetve a hegyekben.\u201d[*] A lass\u00fa nyugatra tol\u00f3d\u00e1s jegy\u00e9ben a 10-13. sz\u00e1zadban a Boszporusz t\u00faloldal\u00e1n, Thr\u00e1ki\u00e1ban \u00e9s Maked\u00f3ni\u00e1ban is megjelennek a szerzetesi k\u00f6zpontokk\u00e1 v\u00e1l\u00f3 szent hegyek: a Ganosz \u00e9s a Galenion, s a m\u00e1ig is legh\u00edresebb: \u00c1thosz.<\/p>\n<p>Az \u00c1thosz-hegyi szerzetesi \u00e1llamban \u2013 amelyet G\u00f6r\u00f6gorsz\u00e1gban Szent Hegyk\u00e9nt vagy egyszer\u0171en csak \u201ea\u201d Hegyk\u00e9nt emlegetnek \u2013 ma is vir\u00e1gzik a hagyom\u00e1nyos ortodox szerzetesi \u00e9letforma \u00e9s lelkis\u00e9g. A szent hegyek kereszt\u00e9ny trad\u00edci\u00f3j\u00e1nak hossz\u00fa sor\u00e1ba illeszkedik, annak szinte utols\u00f3 k\u00e9pvisel\u0151jek\u00e9nt. \u00c9pp\u00fagy megtal\u00e1lhat\u00f3k rajta k\u00f6z\u00f6s \u00e9letrendet k\u00f6vet\u0151 nagymonostorok, szk\u00edtik \u00e9s egy-k\u00e9t szerzetes lakhely\u00e9\u00fcl szolg\u00e1l\u00f3 remetelakok, ak\u00e1r egykor az Ol\u00fcmposzon. A monostorok \u00e9s szerzeteseik egyetlen korm\u00e1nyzati test\u00fclet al\u00e1 tartoznak, amely a korm\u00e1nyz\u00f3 monostorok k\u00e9pvisel\u0151ib\u0151l \u00e1ll; r\u00e9gebben azonban egyetlen ember \u00e1llt e test\u00fclet \u00e9l\u00e9n, a Pr\u00f3tosz, a Szent Hegy el\u00f6lj\u00e1r\u00f3ja, ak\u00e1rcsak egykor a Ganoszon. N\u00e9mely szent hegyeken valaha a n\u0151k bel\u00e9p\u00e9s\u00e9t tilt\u00f3 rendelkez\u00e9s \u2013 \u00fagynevezett abaton \u2013 volt \u00e9rv\u00e9nyben, mint a 10. sz\u00e1zad \u00f3ta \u00c1thoszon. \u00c1thosz legmagasabb cs\u00facs\u00e1t pedig, amely 2033 m\u00e9ter magasan ny\u00falik az \u00c9gei-tenger f\u00f6l\u00e9, ma is a Sz\u00ednev\u00e1ltoz\u00e1s cs\u00facs\u00e1nak nevezik. De ami a legfontosabb, az a lelki aty\u00e1t\u00f3l lelki gyermekre hagyom\u00e1nyozott, \u00e9vsz\u00e1zadok \u00f3ta t\u00f6retlen\u00fcl \u00edvel\u0151 kereszt\u00e9ny szerzetesi trad\u00edci\u00f3, amely az aszk\u00e9zis \u00e9s a lelki \u00e9let \u00fatmutat\u00e1sait \u00e9pp\u00fagy mag\u00e1ba foglalja, mint az ikonfest\u00e9szetet vagy \u00e9ppen az egyh\u00e1zi \u00e9nekl\u00e9st. A szentek ennek az arany l\u00e1ncnak a legf\u00e9nyesebb l\u00e1ncszemei. A legkev\u00e9sb\u00e9 sem konformist\u00e1k, megalkuv\u00f3k vagy puh\u00e1nyok; egyetlen dolog foglalkoztatja \u0151ket, a Szentl\u00e9lek megszerz\u00e9se, a n\u00e9vtelen \u00e9s t\u00f6k\u00e9letes \u00e1tval\u00f3sul\u00e1s.<\/p>\n<p>Nacsin\u00e1k Gergely Andr\u00e1s<\/p>\n<p>[*] Schreiber Gy\u00f6rgy ford\u00edt\u00e1sa<\/p><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"<p>Egy modern \u00e9s divatos f\u00e9lre\u00e9rt\u00e9snek k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en a kereszt\u00e9nys\u00e9get manaps\u00e1g gyakran holmi spiritu\u00e1lis k\u00f6nt\u00f6sbe b\u00fajtatott erk\u00f6lcsi tan\u00edt\u00e1snak szok\u00e1s elgondolni: ez az a felfog\u00e1s, amely szerint a kereszt\u00e9ny hit c\u00e9lja a j\u00f3lf\u00e9s\u00fclt \u00e9s illemtud\u00f3 \u00e9let. Elterjedt \u00e9s l\u00e1tsz\u00f3lag megalapozott l\u00e1t\u00e1sm\u00f3d ez, csal\u00f3d\u00e1st sz\u00e1m\u00e1ra legfeljebb csak a szentek okozhatnak, akik az esetek t\u00f6bbs\u00e9g\u00e9ben cs\u00f6ppet sem voltak j\u00f3lf\u00e9s\u00fclt \u00e9s &hellip;<\/p>\n<p class=\"read-more\"> <a class=\"\" href=\"https:\/\/patriarchatus.hu\/el_el\/orthodoxia\/a-szinevaltozas-hegyei-nacsinak-gergely\/\"> <span class=\"screen-reader-text\">A SZ\u00cdNEV\u00c1LTOZ\u00c1S HEGYEI &#8211; Nacsin\u00e1k Gergely Andr\u00e1s<\/span> \u0394\u03b9\u03b1\u03b2\u03ac\u03c3\u03c4\u03b5 \u03a0\u03b5\u03c1\u03b9\u03c3\u03c3\u03cc\u03c4\u03b5\u03c1\u03b1 &raquo;<\/a><\/p>","protected":false},"author":1,"featured_media":24938,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"site-sidebar-layout":"default","site-content-layout":"default","ast-global-header-display":"","ast-main-header-display":"","ast-hfb-above-header-display":"","ast-hfb-below-header-display":"","ast-hfb-mobile-header-display":"","site-post-title":"","ast-breadcrumbs-content":"","ast-featured-img":"","footer-sml-layout":"","theme-transparent-header-meta":"","adv-header-id-meta":"","stick-header-meta":"","header-above-stick-meta":"","header-main-stick-meta":"","header-below-stick-meta":"","footnotes":""},"categories":[20,14],"tags":[],"class_list":["post-24937","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-athosz","category-orthodoxia"],"rttpg_featured_image_url":{"full":["https:\/\/patriarchatus.hu\/wp-content\/uploads\/2016\/07\/Athosz2-2.jpg",598,367,false],"landscape":["https:\/\/patriarchatus.hu\/wp-content\/uploads\/2016\/07\/Athosz2-2.jpg",598,367,false],"portraits":["https:\/\/patriarchatus.hu\/wp-content\/uploads\/2016\/07\/Athosz2-2.jpg",598,367,false],"thumbnail":["https:\/\/patriarchatus.hu\/wp-content\/uploads\/2016\/07\/Athosz2-2.jpg",150,92,false],"medium":["https:\/\/patriarchatus.hu\/wp-content\/uploads\/2016\/07\/Athosz2-2.jpg",300,184,false],"large":["https:\/\/patriarchatus.hu\/wp-content\/uploads\/2016\/07\/Athosz2-2.jpg",598,367,false],"thumblist":["https:\/\/patriarchatus.hu\/wp-content\/uploads\/2016\/07\/Athosz2-2.jpg",300,184,false],"meccarouselthumb":["https:\/\/patriarchatus.hu\/wp-content\/uploads\/2016\/07\/Athosz2-2.jpg",474,291,false],"gridsquare":["https:\/\/patriarchatus.hu\/wp-content\/uploads\/2016\/07\/Athosz2-2.jpg",391,240,false],"tileview":["https:\/\/patriarchatus.hu\/wp-content\/uploads\/2016\/07\/Athosz2-2.jpg",300,184,false],"1536x1536":["https:\/\/patriarchatus.hu\/wp-content\/uploads\/2016\/07\/Athosz2-2.jpg",598,367,false],"2048x2048":["https:\/\/patriarchatus.hu\/wp-content\/uploads\/2016\/07\/Athosz2-2.jpg",598,367,false],"trp-custom-language-flag":["https:\/\/patriarchatus.hu\/wp-content\/uploads\/2016\/07\/Athosz2-2.jpg",18,12,false],"depicter-thumbnail":["https:\/\/patriarchatus.hu\/wp-content\/uploads\/2016\/07\/Athosz2-2.jpg",200,123,false],"htliser_size_396x360":["https:\/\/patriarchatus.hu\/wp-content\/uploads\/2016\/07\/Athosz2-2.jpg",396,243,false],"htslider_size_1170x536":["https:\/\/patriarchatus.hu\/wp-content\/uploads\/2016\/07\/Athosz2-2.jpg",598,367,false],"yarpp-thumbnail":["https:\/\/patriarchatus.hu\/wp-content\/uploads\/2016\/07\/Athosz2-2.jpg",120,74,false]},"rttpg_author":{"display_name":"laci","author_link":"https:\/\/patriarchatus.hu\/el_el\/author\/laci\/"},"rttpg_comment":0,"rttpg_category":"<a href=\"https:\/\/patriarchatus.hu\/el_el\/category\/athosz\/\" rel=\"category tag\">Athosz<\/a> <a href=\"https:\/\/patriarchatus.hu\/el_el\/category\/orthodoxia\/\" rel=\"category tag\">Orthodoxia<\/a>","rttpg_excerpt":"Egy modern \u00e9s divatos f\u00e9lre\u00e9rt\u00e9snek k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en a kereszt\u00e9nys\u00e9get manaps\u00e1g gyakran holmi spiritu\u00e1lis k\u00f6nt\u00f6sbe b\u00fajtatott erk\u00f6lcsi tan\u00edt\u00e1snak szok\u00e1s elgondolni: ez az a felfog\u00e1s, amely szerint a kereszt\u00e9ny hit c\u00e9lja a j\u00f3lf\u00e9s\u00fclt \u00e9s illemtud\u00f3 \u00e9let. Elterjedt \u00e9s l\u00e1tsz\u00f3lag megalapozott l\u00e1t\u00e1sm\u00f3d ez, csal\u00f3d\u00e1st sz\u00e1m\u00e1ra legfeljebb csak a szentek okozhatnak, akik az esetek t\u00f6bbs\u00e9g\u00e9ben cs\u00f6ppet sem voltak j\u00f3lf\u00e9s\u00fclt \u00e9s&hellip;","_links":{"self":[{"href":"https:\/\/patriarchatus.hu\/el_el\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/24937","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/patriarchatus.hu\/el_el\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/patriarchatus.hu\/el_el\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/patriarchatus.hu\/el_el\/wp-json\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/patriarchatus.hu\/el_el\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=24937"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/patriarchatus.hu\/el_el\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/24937\/revisions"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/patriarchatus.hu\/el_el\/wp-json\/wp\/v2\/media\/24938"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/patriarchatus.hu\/el_el\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=24937"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/patriarchatus.hu\/el_el\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=24937"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/patriarchatus.hu\/el_el\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=24937"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}