Alföldi Görögkeleti Parochia – Kecskemét

A kecskeméti görög kereskedők már a 17. század vége felé jelentős szerepet játszottak a város életében. 1708 májusában huszonhat kereskedő kompániát is alakított, amely gazdasági tevékenységei mellett kulturális feladatokat is ellátott. Ebből az esztendőből való a templom legrégibb antimenzionja (liturgikus célokat szolgáló oltártakarója) is, mivel a görögök már ekkoriban imaházat rendeztek be egy bolthelyiségben, majd egy magánháznál. Egyházközségüket már a Rákóczi-szabadságharc idején megalapították, mely szabadságharcban a fejedelmet támogatták, aki viszonzásképpen szabadkereskedelmi jogokat adományozott nekik. A 18. század a kecskeméti görög élet fellendülésének időszaka: iskolát alapítanak, megkezdik a templom építésének előkészületeit, egyházi könyvtárat hoznak létre és azt folyamatosan gyarapítják, papjaikat pedig görög területekről, főképp monostorokból hívják meg egyházi szolgálatra. Számos gazdasági megszorítás után a görögök végül a 19. század húszas éveiben nyertek teljes polgárjogot Kecskeméten. A templom építési munkálatai 1824 szeptember 6-án kezdődtek meg (ez az akkor használatos ónaptár szerint augusztus 25.), és már öt év múlva be is fejeződtek; a felszentelésre 1829. szeptember 3-án került sor. A templomot a Szentháromságnak szentelték, ezért került a mennyezeten megfestése a három isteni személy a 20. század első harmadában. A klasszicista stílusú ikonosztáz Pádits Péter miskolci fafaragó munkája az 1820-as évek végéről, az ikonok nagy részét ugyanekkor festhették, az alsó sor négy ikonjának kivételével, melyek a 20. század elejéről valók. A szószék alatti márványtáblán az alapítók nevei olvashatók: „Ezen szent egyházat napkeleti szent eklézsiának vallását követő helybeli görög ajkú lakosok építtették… a magasságos Isten szent neve mindenkor hellén nyelven dicsőíttessék.”

Múzeum és könyvtár:

A templom mellett, az ún. „görög-udvarban”, ahol egykor az egyházközség által fenntartott kórház és szegényház volt, ma múzeum is működik, amelyet a templom parókusa, Horeftosz Kristóf alapított. Ebben érdekes ikongyűjtemény, szertartási eszközök, liturgikus könyvek láthatók. A múzeum épületében található a híres Zavirasz-könyvtár gyűjteménye is, amely a neves tudós, Zavirasz György, valamint – nagyobb részben – a helyi egyházközség hagyatékából áll össze, s a melynek legrégebbi darabja 1543-ból való. A könyvtár sok értékes és érdekes görög nyelvű irodalmi, filozófiai és teológiai munkával dicsekedhet mind a mai napig. Jórgosz Zavirász 1744-ben született Sziatisztában. Thesszalonikiben folytatta tanulmányait, majd tizenhat esztendős korában érkezett Magyarországra. A görög és a magyar mellett számos európai nyelven beszélt: tudott latinul, olaszul, franciául, németül, amint arról könyvtárának anyaga is tanúskodik. Számos önálló irodalmi, nyelvészeti, történeti és teológiai munkát hagyott hátra. 1804-es halálakor 15 önálló munkája és 17 fordítása állt készen, amelyekből sok, sajnálatos módon elveszett.