Nagy Szent Antal

Ünnepe: Január 17.
Antal Egyiptom Kóma nevű falujában született 251-ben. Szülei buzgó keresztények voltak és anyagilag is jól álltak. A gyermek Antal örömest hallgatta a Szentírás olvasását. Szülei halála után vagyonát szétosztotta, kishúgát a falubeli szüzekre bízta, őmaga pedig el ment egy barlangba és egy remete vezetése alatt kezdett a szerzetesi élethez. A gonosz lélek azonban sokat zaklatta. A heves harcban kimerülve teljes magányosság után vágyott. Egy régi síremlékben húzódott meg. Itt 20 évet töltött el imádságban, vezeklésben. Ez az idő nagyon sokat formált lelki állapotán. Életszentség és bölcsesség ömlött el külsején. Mindenki gazdagodott lelkileg, aki hozzá jött. Szelíden, de igen komolyan beszélt. Messze földről felkeresték őt tanácsért, útbaigazításért, világi és egyházi főemberek. Sok ember pedig azért kereste fel, hogy közelében élhessen az ő lelki vezetése alatt. Ezek lelki atyjuknak választották. Egész remete telep alakult ki körülötte. Amikor 311-ben megtudta, hogy Maximián császár üldözi a keresztényeket, otthagyta a remeteséget és elment Alexandriába, hogy vigasztalja és bátorítsa az üldözötteket. Mivel nem halt meg hitéért, visszatért remeteségébe. Másodszor akkor ment el Alexandriába ismét, hogy az ariánus eretnekség támadásainak leverésében segítséget nyújtson. 85 év alatt kétszer volt így távol. Életének utolsó 15 esztendejét kolostorában töltötte. Amikor halálát közeledni érezte, mindenkinek üdvös intelmeket adott, és lelkükre kötötte, hogy sírjának helyét el ne árulják. Mosolyogva adta ki lelkét 356-ban, 105 éves korában.