Szent (I.) Márton római pápa, hitvalló

Ünnepe: Április 13.
Márton (†656) ősi római családban született. Mivel már fiatal korá­ban kitűnt tudományával és jámborságával, a római Egyház diakónusa lett, és utána mindjárt Konstantinápolyba küldték követnek. Ott éppen akkor bontakozott ki a monoteléta eretnekség, amely Krisztusban csak egy akaratot ismert el. A pápa halála után 649-ban Rómában pápává választották. Első dolga volt, hogy zsinatot hívott össze, amely kifejtette és összefoglalta Krisztusban az emberi és isteni akaratról szóló helyes tanítást. A vad és kegyetlen Konstans császár mindenképpen el akarta hallgattatni Mártont. Először helytartója kegyenetlenkedést akart szítani. Utána le kellett volna szúrni áldoztatás közben a pápát. 653-ban a császár új helytartója bevette seregével Rómát és a beteg pápát fogságra vetve, Konstantinápolyba vitte. Ott, börtönbe vetve mindennel gyötörték. A szaracénokkal való szövetkezés vádjával bíróság elé állítottak, végül elevenen való feldarabolásra ítélték. A pápa mindent szelíden fogadott. A császár nem merte végrehajtatni az ítéletet, hanem a Krím félszigetre száműzte. Ott is sokat szenvedett a körülményektől. A sok nélkülözéstől 655 szeptember 16-án már el is hunyt az Úrban.