Ünnepe: Augusztus 24.
Szira (Shirin) vértanúnő a VI. században élt Perzsiában. Karkh-Szeleukiában született egy tekintélyes (zoroasztriánus) pap leányaként. Anyja halála után apja Tharsis városába küldte, hogy távol tartsa a kereszténységtől és a család vallási hagyományainak megfelelő nevelést kapjon.
Szíra később egy tűztemplom papnője lett. Élete akkor vett új irányt, amikor keresztény koldusokkal találkozott és érdeklődni kezdett Krisztus tanítása iránt. Imádságokat és zsoltárokat tanult, keresztény könyveket olvasott, valamint böjtöt tartott titokban. Betegsége idején egy keresztény templomot is felkeresett, de a pap nem imádkozott gyógyulásért mert pogány papnő. Ekkor a lány rádöbbent, hogy méltatlan a gyógyulásra, mivel pogány papnő. Hittel megérintette a pap ruhájának szegélyét, mint annak idején a vérfolyásos asszony és meggyógyult. Ekkor lelkében végleg keresztény lett.
Családja gyanította, hogy keresztény lett és igyekezett eltéríteni szándékától. Mostohaanyja azt tanácsolta neki, hogy hitét tartsa titokban, és külsőleg folytassa korábbi vallási szolgálatát. Szira egy ideig habozott a keresztség felvételével, azonban egyik este álmában látta a keresztények dicső mennyei hajlékát és ezt jelnek tekintette, hogy hitét megvallja nyíltan. Egy reggeli áldozat során félbeszakította a tűztemplomi szolgálatot és rokonai előtt kereszténynek vallotta magát.
Apja súlyosan megverte, majd fogságba vetette. Mivel Szira nem volt hajlandó visszatérni korábbi vallásához, ügyét előbb a zoroasztriánus főpap később a helyi kormányzó elé vitték és megkínozták. Szira azonban később kijutott a börtönből a börtönőrt lekenyerezve és titokban elszökött megkeresztelkedni.
Ezután elfogták, hosszú ideig fogva tartották és megkínozták. A keresztény hit megtagadásával megmenthette volna életét, de kitartott döntése mellett. A kínzások során csodajelek történtek vele, de egy idő után a kínzások következtében halálosan megbetegedett. Imáiban kérte Istent, hogy ne egy betegség végezzen vele, hanem hagy kaphassa meg a mártíromság koronáját, így meggyógyult. Végül kötéllel megfojtották. A kivégzést megszakítva még egyszer lehetőséget adtak neki a visszalépésre, ő azonban ezt elutasította. Holttestét később a helyi keresztények megszerezték és temették el.
