PATRIARCHÁTUS

ΟΙΚΟΥΜΕΝΙΚΟΝ ΠΑΤΡΙΑΡΧΕΙΟΝ ΚΩΝΤΑΝΤΙΝΟΥΠΟΛΕΩΣ - ΟΡΘΟΔΟΞΟΣ ΕΞΑΡΧΙΑ ΟΥΓΓΑΡΙΑΣ

ΟΙΚΟΥΜΕΝΙΚΟΝ ΠΑΤΡΙΑΡΧΕΙΟΝ ΚΩΝΤΑΝΤΙΝΟΥΠΟΛΕΩΣ - ΟΡΘΟΔΟΞΟΣ ΕΞΑΡΧΙΑ ΟΥΓΓΑΡΙΑΣ

Arsenios Metropolita húsvéti beszéde

α.α. 062.230405                                                                                                                                           2023. SZENT HÚSVÉTJÁN

Az ausztriai metropólia

és magyarországi exarchátus

papságának és hívő népének

Szeretett gyermekeim,

Újra beköszöntött, a Szentháromságos Isten kegyelméből, az idő teljessége, hogy szent örömmel és örvendezéssel éljük meg az Úr Jézus Krisztus feltámadását, aki emberré lett, szenvedett és eltemettetett az emberi nem üdvösségéért. Nekünk, “közelebbieknek”, akik megkereszteltettünk Ő nevére, akik keresztényekként az Ő testének tagjai, Egyházának gyermekei vagyunk; és a többieknek, a “távol” lévőknek, az egész emberiségnek újra lehetőségünk van – a mindennapi élet kedvezőtlen és zavarba ejtő körülményeinek dacára -, hogy az Istenember szenvedését és feltámadását olyan eseményekként ismerjük fel, amelyek meghatározzák a mindenség jelenét és jövőjét.

„..mert előtted nem volt titok Ádám szerint való lényem; és eltemettetvén, megújítasz engem a romlandót, óh Emberszerető. ” – zengi a himnuszköltő a Nagyszombat kánonjában. A Teremtő, önnön Fia személyében kibékítette magával az embereket, Ádám leszármazottait anélkül, hogy felrótta volna nekik, amit vétettek. Az, aki nem ismerte a bűnt, az emberekért „bűnné” lett a kereszten, hogy lehetővé tegye a teremtmény „kiengesztelődését” annak alkotójával. „Egyvalaki… meghalt mindenekért… hogy az élők többé ne maguknak éljenek, hanem annak, aki értük meghalt és feltámadt” – írja Pál apostol. “A régiek elmúltak, íme, mindenek újjá lettek.” Ennek köszönhető, hogy aki Krisztushoz tartozik, az új teremtmény. Az apostolokra és utódaikra, mindannyiunkra, keresztényekre Isten az ember Istennel való „megbékéltetésének szolgálatát” (2Kor 5:14-21) bízta, mely küldetésre különösen nagy szükség van Istent megtagadó korunkban.

A feltámadt Úrral való közösség lehetőséget ad arra, hogy meggyőződhessünk róla: nem minden az, aminek látszik, hanem lehetséges az új, a megújhodott, a megszentelt és az igaz. Új emberek vagyunk! Feltámadásával az Úr életet ajándékozott nekünk. Nem félünk a haláltól, mert létezésünknek ez a rettentő pillanata „átmenetté” lett, átlépés az élet egy másik állapotába. Krisztussal való egységünk szakadatlan részvétel a Húsvétban: az ideiglenesből és a romlandóból az örökkévalóba és romolhatatlanságba történő átmenetben. Isten szeretete nem elidegenít bennünket embertársainktól, hanem egyesít velük. Arra indít bennünket, hogy szeretetet ajánljunk fel felebarátunk és az egész teremtés számára. Ha a feltámadás gyertyáját értelmünkben és szívünkben meggyújtva tartjuk, az ismeret és az igazság Fényével világítjuk be a saját, és a körülöttünk élők életének nem csak a kiengesztelődéshez, hanem Krisztussal való egységhez vezető útját, aki is az Élet forrása, és „aki által mindenek lettek”. Istenfélő és józan gondolkodású emberként a magasan fejlett anyagi kultúra minden területén felismerjük az „alkotott dolgokat” és azok termékeit, jó célra használva őket. Imádni azonban csak a „Teremtőt” imádjuk, azáltal, hogy részesülünk Egyházának megszentelő tevékenységeiben, és mindenekelőtt azzal, részesülünk az isteni és tisztaságos misztériumokban, a szenvedett és halottaiból feltámadt Jézus Krisztus testében és vérében.

„Ízleljétek és lássátok, hogy jóságos az Úr” (Zsolt. 33,9) énekelte prófétai szóval Dávid.

Az isteni liturgia szolgálatát az emberszerető Isten a Fián keresztül nyilatkoztatta ki még a szenvedés előtt. Arra hívott bennünket, hogy tiszta lélekkel és testtel járjuk végig a Golgotához vezető utat, amelyet a Szent Oltár jelképez, hogy megéljük Megváltónk ismétlődő áldozathozatalát és rákövetkező feltámadását, és hirdessük mind testvériségben a szentekkel és az Istenszülővel, hogy Krisztus feltámadt, valóban!

Szívből kérlek benneteket, hogy imádkozzatok a világ békéjéért, az ukrajnai háború befejezéséért, hogy testvéreink újra békében élhessenek.

Ezekkel a szerény gondolatokkal püspökötökként szívből kívánok áldott Húsvétot és  feltámadási időszakot. Járjatok mindig feltámadt Krisztusunk fényétől vezérelve, feltámadásának örömét és békéjét kitörölhetetlenül őrizve meg szívetekben.

Krisztus feltámadt, testvérek!

Atyai szeretettel és húsvéti imákkal,

Püspökötök,

Arszeniosz ausztriai metropolita és magyarországi exarcha