Eredete
A koliva (gör. kóllübosz, „áldozat”), főtt (hántolt) búzából, mézből, befőttből és más csemegékből összeállított étel. Eredete a IV. századig nyúlik vissza. Böjti eledel. A Tipikon a koliva megáldását nagyböjt első hetében a pénteki Előre Megszentelt Adományok Liturgiájának végére írja elő, Szent Tivadar vértanú (†307) tiszteletére. – E szokás eredetét többféleképpen magyarázzák. Így pl. a hagyomány szerint Julianus aposztata császár (ur. 361-363) idején a piacon árusított élelmiszereket előbb a bálványoltárokon kellett bemutatni, illetve onnan származó ételekkel kellett beszennyezni, hogy a keresztények számára utálatosakká váljanak. Szent Tivadar látomásban hívta fel a veszélyre Eudoxiosz euchaiszi püspök figyelmét, és arra intette, hogy ő és hívei csak főtt búzával táplálkozzanak.
Kolivát a nagyböjtön kívül sok helyen például a halottakról való megemlékezésekkor is fogyasztanak, így például halottak szombatjain a Szent Liturgia után a Hramota-olvasást olyan asztalka előtt szokták végezni, melyen kereszt, gyertyák és az elhunytak emlékére fölajánlott koliva van. A parasztász vagy a könyörgés alatt a hívek égő gyertyát tartanak a kezükben. A szertartást követően a kolivát kiosztják a híveknek.
A koliva receptje
A pontos összetétele, tálalása vidékektől, ízléstől és szokásoktól függően változhat.
Hozzávalók:
50 dkg búza esetén kb. 25 dkg dió, esetleg hasonló magok, akár vegyesen is, 10 dkg mazsola kompót, esetleg más puha gyümölcs, 25 dkg porcukor, vagy annak megfelelő mennyiségű méz.
Az elkészítéséhez vegyünk a szükségnek megfelelő búzát, és öntsük fel annyi vízzel, amennyi ellepi. Legalább fél órán keresztül főzzük, de mindenképpen addig, ameddig puhák nem lesznek a szemek. Egyesek szerint a megfelelő puhaság elérésének feltétele, hogy a főzési idő alatt háromszor cseréljük ki alatta teljesen a vizet.
A főtt búzát többnyire bebugyolálják, és lassan kihűlni hagyják. Amikor néhány óra múltán teljesen kihűlnek a megpuhult búzaszemek, leszűrik a vizet. Egyes vidékeken a főtt búza háromnegyedét ledarálják húsdarálón, és a különféle magvakkal, gyümölcsökkel együtt hozzákeverik a többi búzához.
Az összekevert kolivát tányérra tesszük, a tetejéből lapos halmot készítve. Dióval, mogyoróval, mandulával, mazsolával, kandírozott gyümölcsökkel díszítjük. Sok helyen kókusszal szórják le és kakaóval, fahéjjal írnak, rajzolnak rá. A díszítés leginkább keresztet formáz rajta, de egyes helyeken művészi tökélyre fejlesztve, bonyolultabb formákkal emelik ki ennek az ételnek a szakrális voltát. A tetejét többnyire gyertyákkal tűzdelik meg (általában kereszt alakban), és a szertartás során meg is szokták gyújtani azokat.
