Juventin és Maximus vértanúk

Ünnepe: Szeptember 5.
Mindketten katonák voltak a hitehagyott Julianus császár hadseregében, testőrként szolgáltak. Egy alkalommal Julianus Antiochiába jött. Gonosz módra a bálványoknak áldozott vízzel meghintetett minden ennivalót és innivalót, amit a piacon árultak. Így akarta a keresztényeket szennyes áldozatainak részeseivé tenni. Ebben az időben a két szent katona több katona társával egy étkezésen vett részt. Szomorúan beszélgettek a császár hitehagyásáról. Megismételték a babiloni három ifjú szavait: „Kiszolgáltattál minket gonosz ellenségeinknek és gyűlölködő árulóinknak, egy igazságtalan királynak, a leggonoszabbnak az egész földön.” (Dn. 3,32.) Egy áruló közülük jelentette ezt a császárnak. Másnap Julianus császár kérdőre vonta őket szavaik miatt. Ők elmondták az igazat, megfeddték a császárt gonoszságai és hitehagyása miatt. A haragos császár megverette, és börtönbe záratta őket. A császár néhány embere meglátogatta őket azzal a szándékkal, hogy eltérítsék őket az igaz hittől és érvként felhozták, hogy barátaik közül hányan tagadták meg Krisztust. Erre ők így válaszoltak: „Ezért szilárdan és bátran kell kiállnunk, és áldozatul kell áldoznunk magunkat a hitehagyásukért.” Éjszaka hóhért küldött a börtönbe, aki az éj sötétjében megölte a szent vértanúkat. Ereklyéik csodatévőnek bizonyultak.