Ünnepe: Szeptember 27.
Szent Akylina, görögül Ἀκυλίνα, a XVIII. századi, török uralom alatt álló Thesszaloniki egyik ismert újvértanúja volt. A hagyomány szerint 1745-ben született a Thesszaloniki közelében fekvő Lagadá vidék Zagliveri nevű falujában. Életét tizennyolc-tizenkilenc éves korában adta Krisztusért, mert nem volt hajlandó áttérni az iszlám hitre.
Szülei jámbor keresztények voltak, akik törökök és keresztények között éltek. Amikor Akylina még csecsemő volt, apja egy török szomszédjával támadt viszályba, amelynek során megölte ellenfelét. A hatóságok elfogták, és a thesszaloniki pasa elé vitték. Mivel félt a kivégzéstől, áttért az iszlámra, így megmenekült az életveszélytől. Akylina édesanyja azonban hűséges maradt keresztény hitéhez, és leányát is arra nevelte, hogy ragaszkodjon Krisztushoz, és soha ne tagadja meg őt.
Amikor a törökök később arra sürgették Akylina apját, hogy leányát is térítse át, ő egy ideig igyekezett halogatni a döntést. Akylina tizennyolc éves korában azonban ismét felszólították, hogy legyen muszlim. Apja azt tanácsolta neki, hogy inkább engedjen a követelésnek, de a leány bátran válaszolt: „Sohasem tagadom meg az Úr Jézus Krisztust, aki keresztre feszíttetett és meghalt érettünk.” Miután világossá vált, hogy elhatározásától nem lehet eltéríteni, apja sorsára hagyta őt.
A bíró szolgái hamarosan megjelentek érte. Édesanyja arra kérte, hogy maradjon állhatatos, Akylina pedig azt felelte: „Ez az én szándékom is, anyám. Segítsen meg engem az Isten. Imádkozzál értem.” Ezután megkötözték, és a törvényszék elé vitték. A bíró ismételten felszólította, hogy térjen át a mohamedán hitre, ő azonban határozottan kijelentette, hogy nem tagadja meg Krisztust.
A bíró haragjában megparancsolta, hogy vetkőztessék le, kössék oszlophoz, és vesszőkkel verjék meg. Két szolga hosszú órákon át ütötte, de Akylina nem tört meg. Később hízelgéssel és ígéretekkel próbálták eltéríteni hitétől. Egy gazdag férfi még azt is felajánlotta neki, hogy fia feleségévé teszi, ha áttér. A vértanú azonban elutasította ajánlatát. Emiatt ismét megkötözték és megkorbácsolták.
Harmadszor is a bíró elé vezették. Testét a korbácsolás következtében súlyos sebek borították, ruhája pedig szinte teljesen szétszakadt. A bíró újra megfenyegette, de Akylina ekkor sem ingott meg. A kegyetlen verés után félholtan hagyták, majd visszavitték édesanyja házába.
Akylina nagy nehezen kinyitotta a szemét, és ezt mondta anyjának: „Íme, megőriztem hitem megvallását, ahogyan megegyeztünk.” Miközben beszélt, lelkét Isten kezébe ajánlotta. Szent Akylina (†1764) vértanúhalált halt. A hagyomány szerint amikor testét a temetőbe vitték, ereklyéi csodálatos illatot árasztottak, amely betöltötte az egész utat.
