Ünnepe: Október 25.
Szent Tábita — akit a görög néven Dorkásznak is neveznek — az apostoli kor keresztény tanítványa volt Joppéban. Az Apostolok cselekedetei úgy emlékezik meg róla, mint aki bővelkedett a jótettekben és az adakozásban. Ruhákat készített, és az özvegyek, valamint a szegények javára fordította munkáját; az özvegyek később az általa készített ruhákat mutatták meg Péter apostolnak.
Tábita súlyosan megbetegedett, majd meghalt. A tanítványok, megtudva, hogy Péter a közeli Lüddában tartózkodik, két embert küldtek hozzá, és kérték, jöjjön el Joppéba. Péter megérkezésekor felvitték a felső szobába, ahol Tábita teste feküdt. Az özvegyek sírva mutatták neki a ruhákat, amelyeket Tábita készített. Péter mindenkit kiküldött, letérdelt és imádkozott, majd így szólt: „Tábita, kelj fel!” Tábita kinyitotta a szemét, felült, Péter pedig kézen fogva felsegítette. A történet szerint az eset híre elterjedt Joppéban, és sokan hittek az Úrban. Története az ApCsel. 9,39-40-ben található.
