Ünnepe: Október 24.
Szent Szebasztiána az első században élt; Szent Pál apostol tanítványa volt. Marcianopoliszban hirdette Krisztust, és keresztény hite, valamint térítő munkája miatt Sergius helytartó elé állították. Szebasztiána bátran megvallotta hitét, és azt is elmondta, hogy Pál apostoltól tanulta a keresztény tanítást.
Először ólomgolyókkal verték, majd börtönbe vetették. Fogva tartása idején Pál apostol megjelent neki, és azt ígérte, hogy hazájában is tanúságot tehet Krisztusról és bátorította a hitben való kitartásban. Hét nap elteltével ismét kihallgatták, majd tüzes kemencébe dobták. Órákon át állt a lángokban, majd sértetlenül kijött. A jelenlevők ámultak, imádságára jégeső zúdult a kemencére, és eloltotta a tüzet. A jégeső elől menekültek a kormányzó és szolgái, mivel életveszélyes helyzet alakult ki. Egy hét múlva újra kihallgatták, ,, Ki vagy? Melyik földről származol?” Az egyik szolga közölte, hogy a Trákiabeli Herakléból származik. Ezután Herakleiába küldték, ahol újabb helytartó elé került. Elrendelte, hogy egy csigasorhoz hasonló fára húzták fel és órákonát szaggatták a testét, a vértanú nem sikoltott a fájdalomtól, csak imádkozott. Majd vadállatok elé vetették. Az oroszlánok megálltak mellette, nem bántották. A helytartót annyira megdöbbentette a helyzet, hogy tehetetlenségében a városra kívülre küldette és lefejeztette. Vér helyett tej fojt a sebből, akárcsak tanítójának Pálnak. A fejet egy ólommal elnehezített zsákba tették, és a tengerbe dobatták. Egy angyal lejött az égből, kiszaggatta zsákot és elvitte Raidestosba, a Márvány tenger partján levő városba, ahol a szenátor feleségéhez Ammiához juttatta, aki az ereklyét méltó módon eltemette. (†86-96 k.).
