Chioszi Szent Matróna aszkéta

Ünnepe: Október 20.
Chiosi Szent Matróna a Khiosz szigetén fekvő Volissos faluból származott. Apja Leon és anyja Anna volt, hét lányuk közül Matróna volt a legfiatalabb, és Mária néven született. Már fiatalon a szerzetesi életre vágyott. Amikor szülei házasságot akartak szervezni számára, Mária a közeli Katavaszisz hegyvidékére vonult vissza, és imádságban, böjtben, virrasztásban élt. Szülei rátaláltak, és hazavitték, ő azonban a házasságot továbbra is elutasította. Végül beleegyeztek a szülei a szerzetesi hivatásába. Mária a szegényeknek adta vagyonának egy részét, földjeit pedig nővéreire hagyta; ezután visszatért remeteségébe, ahol egyik nővére hordott neki élelmet.
Három év után Khiosz fővárosába, Chorába ment, hogy szerzetesi közösségben, engedelmességben éljen. Egy kis női kolostorba lépett, ahol három apáca lakott; ott kapta a szerzetesi Matróna nevet. Később a nővérek igumenisszává választották, bár a beszámolók szerint vonakodott a tisztség elfogadásától. Örökségét a kolostori templom bővítésére fordította. A hagyomány úgy tartja, hogy az építkezés során kincset találtak. Matróna azért imádkozott, hogy kiderüljön, Istentől való-e a lelet, és a kincs hamuvá változott. E történetben a kincs megvetése, a földi gazdagsághoz való ragaszkodás elutasítását fejezi ki.
Khiosz genovai uralma idején fosztogatók támadták meg a kolostort. Egyikük zaklatni kezdett egy apácát. Matróna imádkozott, mire a támadó holtan esett össze. Megszánta a férfit, és azért könyörgött, hogy térjen vissza az életbe; imájára a férfi feléledt. A történet szerint Matróna megintette, utána a támadók elhagyták a kolostort. Ezután hét napig betegeskedett, közben lelki tanácsokkal búcsúzott nővéreitől, majd részesült a szentáldozásban. 1462. október 20-án szenderedett el az Úrban, abban a templomban temették el, amelynek építésében közreműködött.