Filladia

Ἐπὶ τὰς Πηγάς

A
Forrásoknál

Κυριακή,17 Φεβρουαρίου
2019

2019. február 17., vasárnap

Κυριακή ΙΣΤ΄
Λουκᾶ

(Τελώνου καί
Φαρισαίου)

Lukács 16. vasárnapja

(Avámos ésfarizeusvasárnapja)

Τοῦ Ἁγίου Μεγαλομάρτυρος

Θεοδώρου τοῦ Τήρωνος.

Τοῦ Ἁγίου Νεομάρτυρος Θεοδώρου

τοῦ Βυζαντίου.

SzentTeodor (Tivadar) nagyvértanú, az Újonc,

Bizánci Szent Teodor újvértanú emléke

Ἀπολυτίκιον ἀναστάσιμον

Feltámadási apolitikion

Ἦχοςπλ. α’.

Pl.1. hang

Τὸν συνάναρχον Λόγον Πατρὶ καὶ Πνεύματι,
τὸν ἐκ Παρθένου τεχθέντα εἰς σωτηρίαν ἡμῶν, ἀνυμνήσωμεν πιστοὶ καὶ
προσκυνήσωμεν, ὅτι ηὐδό-κησε σαρκί, ἀνελθεῖν ἐν τῷ Σταυρῷ, καὶ θάνατον ὑπομεῖναι,
καὶ ἐγεῖραι τοὺς τεθνεῶτας, ἐν τῇ ἐνδόξῳ Ἀνα-στάσει αὐτοῦ

Az Atyával és a Lélekkel együtt öröktől való Igét,
ki a Szűztől a mi üdvösségünkre született, magasztaljuk hívők és hódoljunk
Néki; mert kegyes volt testben felmenni a keresztre, és elszenvedni a halált,
és az elhunytakat is feltámasztani, az Ő dicsőséges feltámadásával.

ἈπολυτίκιονἉγίου Θεοδώρου

Szent Teodor apolitikionja

Ἦχοςβ’.

2. hang

Μεγάλα τὰ τῆς πίστεως κατο-ρθώματα! ἐν τῇ
πηγῇ τῆς φλογός, ὡς ἐπὶ ὕδατος ἀναπαύσεως, ὁ ἅγιος Μάρτυς Θεόδωρος ἠγάλλετο·
πυρὶ γὰρ ὁλοκαυτωθείς, ὡς ἄρτος ἡδύς, τῇ Τριάδι προσήνεκται. Ταῖς αὐτοῦ ἱκε–σίαις, Χριστὲ ὁ Θεός, ἐλέησον ἡμᾶς.

Nagyok a hit cselekedetei! A tűz forrásában mint a
nyugalom vizénél örvendezett Szent Teodor vértanú, tűzben teljesen elégve,
miként édes kenyeret ajánlották fel a Háromságnak. Az ő esedezései által,
Krisztus Istenünk, irgalmazz nekünk.

Κοντάκιον

Kontákion

Ἦχος δʹ.

4. hang

Φαρισαίου φύγωμεν ὑψηγορίαν, καὶ Τελώνου μάθωμεν, τὸ
ταπεινὸν ἐν στεναγμοῖς, πρὸς τὸν Σωτῆρα κραυ-γάζοντες· Ἵλαθι μόνε ἡμῖν εὐδι-άλλακτε.

Kerüljük a farizeus gőgjét, és
tanuljuk meg a vámszedő sóhajos alázatát, így kiáltva az Üdvözítőhöz:
Könyörülj rajtunk, egyedülvaló 
Könyörületes.

Ἀπόστολος

Apostol

Προκείμενον. Ἦχος πλ. α΄.

Prokimen, Pl.1.
hang

Σύ,
Κύριε, φυλάξαις ἡμᾶς καί διατηρήσαις ἡμᾶς. Στίχ. Σῶσόν με, Κύριε, ὅτι ἐκλέλοιπεν ὅσιος.

Te, Uram, őrizzmegminket éstartsmegminketenemzedéktől ésmindörökké.

Vers: Ments
meg engem, Uram, mert megfogyatkozott az igaz.

Ἀπόστολος

Πρὸς Τιμόθεον Β΄ Ἐπιστολῆς

Παύλου (γ΄ 10-15)

Apostol

Szent Pál apostolnak a Timóteushoz írott 2.
leveléből (3, 10-15)

ΤέκνονΤιμόθεε, παρηκολούθηκάςμουτῇδιδασκαλίᾳ, τῇἀγωγῇ, τῇπροθέσει, τῇπίστει, τῇμακροθυμίᾳ, τῇἀγάπῃ, τῇὑπομονῇ, τοῖςδιωγμοῖς, τοῖςπαθήμασιν, οἷάμοιἐγένοντοἐν᾽Αντιοχείᾳ, ἐν᾽Ικονίῳ, ἐνΛύστροις·οἵουςδιωγμοὺςὑπήνεγκακαὶἐκπάντωνμεἐρρύσατοὁΚύριος. ΚαὶπάντεςδὲοἱθέλοντεςεὐσεβῶςζῆνἐνΧριστῷ᾽Ιησοῦδιωχθήσονται·πονηροὶδὲἄνθρωποικαὶγόητεςπροκόψουσινἐπὶτὸχεῖρον, πλανῶντεςκαὶπλανώμενοι. Σὺδὲμένεἐνοἷςἔμαθεςκαὶἐπιστώθης, εἰδὼςπαρὰτίνοςἔμαθες, καὶὅτιἀπὸβρέφουςτὰἱερὰγράμματαοἶδας, τὰδυνάμενάσεσοφίσαιεἰςσωτηρίανδιὰπίστεωςτῆςἐνΧριστῷ᾽ΙησοῦτῷΚυρίῳἡμῶν.

Gyermekem,
Timóteus, követted tanításomat, életmódomat, elhatározásomat, hitemet,
béketűrésemet, szeretetemet, türelmemet, üldöztetéseimet, szenvedéseimet. Mi
minden történt velem Antióchiában, Ikóniumban és Lisztrában, milyen
üldözéseket álltam ki! És mindezekből kiszabadított engem az Úr! De hiszen
mindazok, akik buzgón akarnak élni Krisztus Jézusban, üldözést fognak
szenvedni! A gonosz emberek és a csalók viszont a gonoszságban haladnak
előre: tévelygésbe vezetnek és tévelyegnek. Te azonban tarts ki abban, amit
tanultál, és amiről meggyőződtél! Hiszen tudod, kiktől tanultad, és
gyermekkorod óta ismered a szent Írásokat, amelyek a Krisztus Jézusban való
hit révén üdvösségre szolgáló bölcsességet adhatnak neked.

ΕὐαγγέλιονἐκτοῦκατὰΛουκᾶν(ιη΄10 – 14)

A Szent Lukács szerinti Evangélium

(18, 10 -14)

ΕἶπενὁΚύριοςτὴνπαραβολὴνταύτην·Ἄνθρωποιδύοἀνέβησανεἰςτὸἱερὸνπροσεύξασθαι, ὁεἷςΦαρισαῖοςκαὶὁἕτεροςτελώνης. ὉΦαρισαῖοςσταθεὶςπρὸςἑαυτὸνταῦταπροσηύχετο·ὁΘεός, εὐχαριστῶσοιὅτιοὐκεἰμὶὥσπεροἱλοιποὶτῶνἀνθρώπων, ἅρπαγες, ἄδικοι, μοιχοί, ἢκαὶὡςοὗτοςὁτελώνης·νηστεύωδὶςτοῦσαββάτου, ἀποδεκατῶπάνταὅσακτῶμαι. Καὶὁτελώνηςμακρόθενἑστὼςοὐκἤθελενοὐδὲτοὺςὀφθαλμοὺςεἰςτὸνοὐρανόνἐπᾶραι, ἀλλ‘ ἔτυπτενεἰςτὸστῆθοςαὐτοῦλέγων·ὁΘεός, ἱλάσθητίμοιτῷἁμαρτωλῷ. Λέγωὑμῖν, κατέβηοὗτοςδεδικαιωμένοςεἰςτὸνοἶκοναὐτοῦἢγὰρἐκεῖνος·ὅτιπᾶςὁὑψῶνἑαυτὸνταπεινωθήσεται, ὁδὲταπεινῶνἑαυτὸνὑψωθήσεται.

Mondá
az Úr ezt a példabeszédet: Két ember ment fel a templomba imádkozni: az egyik
farizeus, a másik vámszedő. A farizeus megállt, és így imádkozott magában:
Istenem, hálát adok neked, hogy nem vagyok olyan, mint a többi ember: rabló,
gonosz, parázna, vagy mint ez a vámszedő is. Böjtölök kétszer egy héten,
tizedet adok mindenből, amit szerzek. A vámszedő pedig távol állva, még
szemét sem akarta az égre emelni, hanem a mellét verve így szólt: Istenem, könyörülj
rajtam, bűnösön! Mondom nektek, ez megigazulva ment haza, nem úgy, mint amaz.
Mert aki felmagasztalja magát, megaláztatik, aki pedig megalázza magát,
felmagasztaltatik.

«Μή προσευξώμεθα
φαρισαϊκῶς ἀδελφοί…»

Ἀπό σήμερα ἀρχίζει στὸ ἐκκλησιαστικό
ἡμερολόγιο ἡ ἱερά καί κατανυκτική περίοδος τοῦ Τριωδίου. Ὁλόκληρη αὐτή ἡ
περίοδος ἔχει σκοπό νά μᾶς προετοιμάσει μέ νηστεία, προσευχή καί μετάνοια νά ὑποδεχθοῦμε
τόν «πρός Πάθος εὐτρεπιζόμενον» Σωτῆρα μας καί νά γίνουμε κοινωνοί τῶν
Παθημάτων καί τῆς Ἀναστάσεως Του. Τό Τριώδιο εἶναι μία πνευματική περίοδος, ἕνα
στάδιο δυνατῶν πνευματικῶν ἀγώνων γιά τήν κάθαρση τῆς ψυχῆς μας. Ἡ εὐαγγελική
περικοπή «τοῦ Τελώνου καί Φαρισαίου» διαβάζεται πρώτη, κατά τήν ἔναρξη τῆς
περιόδου αὐτῆς, γιά νά μᾶς ὑποδείξει ὅτι ἡ πνευματική ζωή, προκειμένου νά ἀποφέρει
καρπούς, πρέπει νά ἀποβάλει τό θεομίσητο ἐγωϊσμό καί νά υἱοθετήσει τήν
θεοφίλητη ταπείνωση. Ὁ Θεός ἀπομακρύνεται ἀπό τίς ὑψηλόφρονες καρδιές καί
θρονιάζεται ἐκεῖ ὅπου πρυτανεύει τό ταπεινό φρόνημα. «Κύριος ὑπερηφάνοις ἀντιτάσσεται,
ταπεινοῖς δέ δίδωσι χάριν» (Παρ. γ΄ 34). Ὁ Φαρισαῖος ἦταν εὐσεβής,
προσηλωμένος στό Μωσαϊκό Νόμο, τυπικός, παραδοσιακός, ἀνυποχώρητος. Ὅμως ὅ,τι
ἔκανε στήν ζωή του, τό ἔκανε «πρός τό θεαθῆναι». Ἦταν ὑποκριτής. Ἡ ἐσωτερική
του κενότητα ἐκφράζεται μέ τή στάση του στό Ναό. «Σταθείς πρός ἑαυτόν» ἀγέρωχος,
χωριστά ἀπό τούς ἄλλους ἀνθρώπους, μπροστά στό ἱερό θυσιαστήριο, ἄρχισε νά αὐτοεπαινεῖται
καί νά κατακρίνει τούς ἄλλους. Δέν αἰσθάνθηκε τήν ἀνάγκη νά ζητήσει κάτι ἀπό
τόν Θεό. Δέν διαπιστώνει καμία ἔλλειψη στόν ἑαυτό του. Ἀντίθετα ὁ Τελώνης ἦταν
πραγματικά ἁμαρτωλός. Στήν ζωή του εἶχε ἀδικήσει, εἶχε ἁρπάξει, εἶχε ἐξαπατήσει.
Ὅλα αὐτά τά γνωρίζει, γι’ αὐτό μπαίνει στό Ναό μέ φόβο καί στέκεται σέ μιά
σκοτεινή γωνιά γιά νά ζητήσει τό ἔλεος τοῦ Θεοῦ. Δέν πλησιάζει τὸ
θυσιαστήριο, τρέμει ἀπό δέος, δέν τολμᾶ οὔτε τά μάτια του νά σηκώσει στό Θεό.
Γονατίζει, σκύβει, μετανοεῖ γιά ὅ,τι κακό ἔπραξε, κτυπᾶ τό στῆθος του
λέγοντας μέ δάκρυα: «Ὁ Θεός ἱλάσθητί μοι τῷ ἁμαρτωλῷ». Ἀναγνωρίζει καί ὁμολογεῖ
τήν ἁμαρτωλότητά του καί καταφεύγει στό ἔλεος τοῦ Θεοῦ. Ὅλοι μας κρύβουμε
μέσα μας ἕνα μικρότερο ἤ μεγαλύτερο Φαρισαῖο. Ἡ ὑπερνίκησή του εἶναι δύσκολο ἔργο,
ἀλλά ὄχι ἀκατόρθωτο. Εἶναι κατόρθωμα τῶν ἀληθινά πιστῶν ἀνθρώπων, πού
διαθέτουν μιά γνήσια ἐπαφή μέ τόν οὐρανό καί μιά ἀληθινά ταπεινή διάθεση, πού
ὀδηγεῖ στήν πραγματική αὐτογνωσία. Δικαίως λοιπόν ἡ Εκκλησία, ἀπό σήμερα, ἀρχή
τοῦ Τριωδίου, ὑπογραμμίζει τήν ἀνάγκη μεταποιήσεως τοῦ «φαρισαϊκοῦ
φρονήματος» σέ «τελωνικό φρόνημα». Γι’ αὐτό ὁ Ὑμνωδός προτρέπει τούς πιστούς:
«Φαρισαίου φύγωμεν (ἄς ἀποφύγουμε) ὑψηγορίαν καί Τελώνου μάθωμεν τό ταπεινόν ἐν
στεναγμοῖς».

„Ne a farizeus módján
imádkozzunk, testvérek…”

AzegyháziidőszámításbanmaveszikezdetétaTriódionszent éstöredelemmelteljesidőszaka. Ennekazegészidőszaknakazacélja, hogyböjttel, imádsággal ésbűnbánattalkészítsenfelbennünketa „szenvedéseire érkező“ Üdvözítőnkkelvaló találkozásra, éshogyrészeseivé legyünkszenvedésének ésfeltámadásánakis. ATriódionlelkiidőszak, alélekmegtisztításának érdekébenvívottintenzívbelső küzdelmekidőszaka. KezdeténelőszöraVámosról ésFarizeusrólevangéliumiszakasztolvassuk,azért, hogylássuk: alelki életnekgyümölcsöketkellteremnie, elvetnieazIstenelőttutálatosegoizmust, ésmagáévá tennieazIstennekkedvesalázatot. AzIsteneltávozikaz önteltszívtől, ésott ütifelsátrát, aholazalázatoslelkületuralkodik. „Az Úrmegcsúfoljaazokat, akikgúnyolódnak, deazalázatosakatkegybenrészesíti. “ (Péld 3,34) Afarizeusistenfélő volt, amózesitörvénymellettelkötelezett, hagyománytisztelő, állhatatos. Azonbanamittett, a „látvány érdekében“ tette. Képmutató volt. Belső ürességekifejeződikabbanis, ahogyatemplombanmegáll. Dölyfösen, atöbbiembertőlkülön; aszentélyelőttmagátkezdiajnározni, másokatelítélve. Nem érezteszükségétannak, hogybármitiskérjenIstentől. Önmagábansemmifélehiányosságotnemismerfel. Ezzelszembenavámoscsakugyanbűnösvolt. Életétigaztalanság, mohóság, csalásjellemezte. Mindezttudjais, ezértlépatemplombafélelemmel; ésazért állmegegysötétsarokban, hogyIstenirgalmátkérje. Nemmegyaszentélyközelébe, atisztelettőlreszket, mégcsakaszemeitsemmerészeliIstenreemelni. Mindenrosszért, amitelkövetett, mosttérdethajt, meghajol, mellétverikönnyekközt ígyszólva: „Isten, könyörüljrajtam, bűnösön!“. Felismeri ésmegvalljabűnösmivoltát, ésIstenirgalmánálkeresmenedéket. Mindnyájunkbanlakikegykisebbvagynagyobbfarizeus. Felülkerekednirajtanehéz, denemlehetetlen. Ezazigazánhívő embernagyfeladata, akiaz éggelvaló igazikapcsolatratörekszik, ésarra, hogyvalódi  alázatrategyenszert, amiatényleges önismerethezvezet. Jogostehát, hogymától, aTriódionkezdetétőlazEgyházhangsúlyozzaa „farizeusimagatartás“ „vámosilelkületté“ való átalakításánakszükségességét. Ezértisbátorítjaahimnuszköltő ahívőket: „Kerüljükafarizeusgőgjét, éstanuljukavámosalázatosságátsóhajokközött“.

Λειτουργικὸ Πρόγραμμα ἐβδομάδας

A heti liturgikus program a kápolnában

Τρίτη, 19/2 08:00 π.μ.

     Θ. Λειτουργία.

Τετάρτη, 20/2 18:00 μ.μ.

Ἱερά Παράκληση.

Παρασκευή, 22/2 8:00 π.μ.

Θ. Λειτουργία.

Kedd, febr. 19. reggel 8h

Isteni Liturgia

Szerda, febr. 20. du. 6h

Paraklisz

Péntek, febr. 22. reggel 8h

Isteni Liturgia