Térképes kereső
Sopron
A soproni görög közösség nem tartozott a legjelentősebbek közé, de mint mindenütt, ahol letelepedtek, itt is berendeztek egy imaházat a mai Pócsi utca 11. szám alatt álló ház udvari épületében. Berendezéséből sajnos semmi sem maradt ránk.
Η ελληνική κοινότητα της πόλης δεν ήταν μεγάλη, αλλά έκαναν ένα παρεκκλήσι, όπως παντού, που έμειναν έλληνες. Το παρεκκλήσι αυτό βρισκόταν στην αυλή στην σημερινή οδού Pócsi 11.
Debrecen
Debrecenben a 16. század második felében telepedtek meg először görögök, és imaházat működtettek. 1696-ban nyújtották be először templomépítési kérelmüket, amely azonban sohasem valósult meg.
Οι ‘Ελληνες ήρθαν στην πόλη στο τέλος του 16ου αιώνα. Είχαν ένα παρεκκλήσι, και ζήτησαν άδεια για τον δικό τους Ναό, που δεν χτίσθηκε όμως ποτέ.
Balassagyarmat
A szerbekkel együtt telepedtek meg a görögök is a városban a 17. század végén. Önálló egyházközséget itt nem alkottak, közösen kezdték meg templomuk építési munkálatait is, amely a 18. század végére készült el, akkorra, amikor az itt élő görögök beolvadtak a szerbségbe.
Οι Έλληνες ήρθαν στην πόλη μαζί με τους Σέρβους από τα τέλη του 17ου αιώνα. Μαζί είχαν χτίσει και την εκκλησία, που ολοκληρώθηκε στο τέλος του 18ου αιώνα, όταν οι έλληνες είχαν αφομοιωθεί με τους τοπικούς Σέρβους.
Győr
Szent Miklós-templom
A görögök a szerb hittestvérekkel közösen építették a Szent Miklósnak szentelt templomot, amely 1727-ben készült el.
Ι. Ν. Αγίου Νικολάου
Τον Ιερό Ναό, που είναι αφιερόμενος εις τον Άγ. Νικόλαο, οι ‘Ελληνες απέκτησαν μαζί με τους Σέρβους το 1727. Στο Ναό βρισκόταν η πανέμορφη εικόνα της Παναγίας «Ρόδου Αμάραντου».
Vác
Szent Miklós-templom
Az 1795-re felépült templomot a görögök a kereskedők védőszentjének, Szent Miklósnak a tiszteletére szentelték. A 18. század elejétől itt élő görögök azonban a század végére nagyrészt beolvadtak a szerbségbe és a magyarságba: ezt mutatja Stériady Theodor 1802-ben, a váci közösség számára kiadott magyar nyelvű imakönyve is.
Ι. Ν. Αγίου Νικολάου
Ο Ι. Ναός, που χτίσθηκε για προς τιμήν του Αγίου Νικολάου, επερατώθη το 1795. Οι ‘Ελληνες, ο οποιοί ήρθαν στην πόλη στις αρχές του 18ου αιώνα, στο τέλος του αιώνα είχαν αφομοιωθεί με τους Σέρβους και με τους Ούγγρους. Το 1802 ο Θεόδωρος Στεριάδης εξέδωσε για τους πιστούς ένα προσευχητάριο στα ουγγρικά.
Szentendre
Örömhírvétel-templom
A Görög-utca sarkán álló Blagovestenska-templomot ugyan nem a görögök építették, de már a 18. században is Görög-templomnak hívták, mert a környéken élő görögök ennek az egyházközségnek a tagjai voltak, és minden bizonnyal a templom felépítésében is részt vettek. A szerb székesegyházban van eltemetve a kozáni-i születésű Dionisziosz Popovics püspök (szül. Dimitriosz Papajannuszisz), aki 1828-ban Szentendrén hunyt el. Az Áthosz-hegyi Vatopedíu-monostorban volt szerzetes, püspökké 1785-ben szentelték. Püspökségének ideje alatt számos görög templom építését segítette elő, és nevéhez fűződik a görög pedagógiai akadémia létrehozásának terve is.
Ι. Ν. Ευαγγελισμού της Θεοτόκου
Στην πόλη υπάρχουν επτά ορθόδοξοι ναοί. H λεγόμενη Ελληνική Εκκλησία είναι ο Blagovestenska, που δεν έκτισαν οι ‘Ελληνες μόνοι τους, αλλά έμεναν στην γειτονιά της και ανήκαν στην παροικία αυτή. Στην Μητρόπολη βρίσκεται ο τάφος του επισκόπου της Βούδας, του Διονυσίου Ποποβίτς (κατά κόσμον Δημήτριος Παπαγιαννούσης), ο οποιός πέθανε στην πόλη το 1828. Γεννήθηκε στην Κοζάνη και άρχισε την μοναχική του ζωή στην Ι. Μ. Βατοπαιδίου στο Άγιον ‘Ορος. Χειροτονήθηκε επίσκοπος το 1785. Κατά την επισκοπεία του βοηθούσε τους Έλληνες να χτίσουν Ναούς, και σχεδίασε να ιδρύσει Ελληνική Παιδαγωγική Ακαδημία στην Ουγγαρία.
Tokaj
Szent Miklós-templom
A görög egyházközség a 18. század végén emeltette templomát, mellette görög nyelvű iskola is működött. Az egyházközség igen tehetős voltát az is mutatja, hogy 1693-ban egy nekik címzett levélben Doszitheosz jeruzsálemi pátriárka a tokajiaktól érkezett adományokról szól. Több papjuk érkezett a Szent Hegyről, Áthoszról is, amit a Vatopedíu és a Nagy Lavra monostorok elöljáróinak levelei tanusítanak.
Ι. Ν. Αγίου Νικολάου
Η ελληνική κοινότητα στην δεκαετία του 1790 έκτισε το Ναό του Αγίου Νικολάου. Δίπλα του λειτουργόυσε και ελληνικό σχολείο. Η κοινότητα αυτή είχε εφημέριους από το Άγιον Όρος, όπως μαρτυρούν οι επιστολές του Γερόντος Φιλοθέου από την Μονή Βατοπαιδίου (1722), και του Γέροντος Αρτεμίου από την Μεγιστή Λαύρα (1727).
Dunaföldvár
A Szentlélek eljövetele-templom
1785-ben kérelmezték a helyi és környékbeli görög családok templomuk újjáépítését, amely még a Rákóczi-szabadságharc idején semmisült meg. Az elkészült templomot 1793-ban szentelték fel a Szentlélek eljövetelének tiszteletére.
Ι. Ν. Εμφάνισης του Αγίου Πνεύματος
Σε μία αίτηση το 1785 παρακαλούσαν οι ‘Ελληνες για την απανέγερση του ναού τους, που καταστράφηκε τον καιρό της εξέγερσης του Rákóczi. Τον ναό της Εμφάνισης του Αγίου Πνεύματος εγκαινιάστικε από τον Διονύσιο Ποποβίτς το 1793.
Gyöngyös
Szent Naum-templom
1769-ben 39 görög kereskedőt írtak össze a városban, . Templomuk építése a hatóságokkal való hosszú huzavona után végül 1809-ben fejeződött be, és Szent Naum nevére lett felszentelve. Α templom gyönyörű 18. századi ikonjai egy áthoszi iskolázottságú mester munkái.
Ι. Ν. Αγίου Ναούμ
Η κομπανία των ελληνών μετά από πολλά χρόνια είχε χτίσει το ναό της το 1809, για τον Άγιο Ναούμ της Αχρίδας. Ο ναός έχει ωραίες εικόνες από το 18ο αιώνα τις οποιές φτιάξε ένας πλανόδιος αγιογράφος που πιθανόν είχε σπουδάσει την εικονογραφία στο Άγιον Όρος.
Ráckeve
Az Istenszülő elszenderedése-templom
A ráckevei görög közösség a szerbek által 1487-ben emelt gyönyörű ortodox templomot látogatta. A templom falképeinek készítői is Moszchopoliszból érkeztek 1771-ben, Theodorosz Szimo festőmester vezetésével.
Ι. Ν. Κοιμήσεως της Θεοτόκου
Στην πόλη αυτή πάντα βρισκόταν λιγότεροι Έλληνες από τους Σέρβους, και εκκλησιάζονταν στον ναό, που χτίστηκε από τους Σέρβους το 1487. Η οικονομική επιρροή των Ελλήνων όμως ήταν μεγάλη• από την Μπσχόπολη ήρθαν και οι ζωγράφοι, οι οποιοί έκαναν τις τοιχογραφίες του ναού το 1771.
Miskolc
Szentháromság-templom
A miskolci görögség számbeli gyarapodása miatt a Szent Naum nevére szentelt imaház a 18. század közepére már kicsinek bizonyult. A pompás, gazdag díszítésű templom építése 1806-ra fejeződött be. Az ikonosztáz, valamint a szószék és az énekesi pultok a náxoszi születésű, magyar nevén Jankovicz Miklósként emlegetett fafaragó-mester munkái. A görög iskola a templom mellett kapott helyet.
Ι. Ν. Αγίας Τριάδος
Τα σπίτια και τα καταστήματα των Ελλήνων σχηματίζουν μία ενιαία γειτονιά στο κέντρο τησ πόλης, με τον ναό τους, που χτίστηκε δίπλα στο σχολείο και στο νοσοκομείο, στο οποίο περιποιούνταν και τους αλλόπιστους. Ο μεγάλος και όμορφος ναός ανεγέρθηκε το 1806. Το τέμπλο, όπως και ο άμβωνας και τα αναλόγια των ψαλτών, είναι τα έργα του Νικολάου Ιωάννου Ταληδόρου. Ο Νικόλαος Ταληδόρος γεννήθηκε στο Νάξο, και εγκαινίασε το εργαστήρι του στο Eger.
Eger
Szent Miklós-templom
Eger a 18. század közepén egyike volt azon magyarországi településeknek, ahol a legtöbb görög élt, a városban görög tannyelvű iskola is működött. A szerbekkel közösen látogatott templomépület 1792-ben épült fel egy korábbi, rossz állapotú templom helyén, amely Görög Miklós telkén állott. Az ikonosztáz görög feliratos ikonjait egy bécsi mester festette, míg a fafaragás Jankovicz Miklós, görög nevén Nikólaosz Ioannu Talidórosz munkája.
Ι. Ν. Αγίου Νικολάου
Στο 18ο αιώνα η πόλη ήταν μία από τις πόλεις της Ουγγαρίας που ζούσαν οι περισσότερες Έλληνες. Ο ναός, ο οποιός χτίστηκε μαυί με τους Σέρβους το 1792 στην θέση ενός παλαιοτέρου ναού από την τοπική ορθόδοξη κοινότητα, είναι μονόκλιτος. Οι εικόνες, που φέρουν ελληνικές επιγραφές, είναι τα έργα ενός αγιογράφου από την Βιέννη. Το ξυλόγλυπτο τέμπλο δημιουργήθηκε από τον Νικόλαο Ιωάννου Ταληδόρο.
Békés
Az Istenszülő születése-templom
A görögök 1789-ben elkészült templomát az aradi püspök szentelte fel. Ikonosztázának képei Stefan Teneczki műhelyének alkotásai, akinek lánya egy békési görög kereskedőhöz ment feleségül. Az egyházközség 1794-től görög tanítót is foglalkoztatott.
Ι. Ν. Γέννησης της Υπεραγίας Θεοτόκου
Ο ναός των Έλληνων εγκαινιάστικε από τον επίσκοπο του Άραντ το 1789. Οι εικόνες του τέμπλου δημιουργήθηκαν στο εργαστήρι του Stefan Teneczki, του οποιού θυγατέρα είχε παντρευθεί με έναν Έλληνα έμπορο. Το ξυλόγλυπτο τέμπλο είναι το έργο του Νικολάου Ιωάννου Ταληδόρου. Στην πόλη ύπηρξε και ελληνικό σχολείο από 1794.
Karcag
Szent György-templom
1793-ban tizenkét görög család összesen 71 fővel vállalta fel a templom építési költségeit. A barokk épület négy évvel később készült el. Mint más városokben is, ahol elegendő görög élt, a helyi temetőben itt is szép megformálású, görög feliratos sírkövek találhatók.
I. N. Αγίου Γεωργίου
Οι οικογένειες των Ελλήνων από την πόλη και από την περιοχή της το 1793 εκδήλωσαν τον σκοπό τους να χτίσουν ορθόδοξο ναό. Πέντε χρονιά αργότερα α μονόκλιτος ναός, ο οποιός είναι ρυθμού μπαρόκ, ανεγέρθηκε. Όπως και στις άλλες πόλεις όπου ζούσαν Έλληνες, στο τοπικό νεκροταφείο βρίσκονται όμορφες επιτύμβιες πλάκες.
Hódmezővásárhely
Az Istenszülő születése-templom
A helyi ortodox közösség egyaránt állt görögökből, szerbekből és románokból. Kicsiny, fatornyos templomuk felszentelésére 1786-ban került sor.
Ι. Ν. Γέννησης της Υπεραγίας Θεοτόκου
Στην πόλη έζησαν μαζί Έλληνες, Σέρβοι, και Ρουμάνοι ορθόδοξοι. Ο μικρός ναός τους, με ξύλινο καμπανάριο ανεγέρθηκε το 1786.
Βudapest
Az Istenszülő elszenderedése-templom
A templomépítési kérelmet 1788-ban terjesztette fel 125 görög család, akik addig a szerb templomot látogatták. A templom építése 1791-ben vette kezdetét Jung József tervei alapján. Felszentelésére 1801-ben került sor. A gazdagon díszített ikonosztáz a náxoszi születésű Nikólaosz Ioánnu Talidórosz – magyar nevén Jankovicz Miklós – munkája. A templom és a körülötte formálódó Görög Udvar, a közeli görög iskolával és az 1812-ben megnyílt Görög Tanítóképzővel a görög élet és kultúra központjává vált.
Ι. Ν. Κοιμήσεως της Θεοτόκου
Τα μέλη της ελληνικής κοινότητας, οι οποίοι εκκλησιάζονταν στον ναό των Σερβών, το 1788 υπέβαλαν μία αίτησηνα χτίσουν την δική τους εκκλησία. Οι εργασίες άρχισαν κατά τα σχέδια του Jung József το 1791, και ο ναός εγκαινιάστικε από τον Διονύσιο Ποποβίτς το 1801. Τα ξυλόγλυπτα δημιουργήθηκαν από τον Νικόλαο Ιωάννου Ταληδόρο. Η εκκλησία και η Ελληνική Αυλή γύρω της με το ελληνικό σχολείο και το ελληνικό Διδασκαλείο έγεινε επίκεντρο της ελληνικής ζωής στην Πέστη.
