(Ο Άγιος Νικόλαος Πλανάς) 1851-1932 „Ismerek Athénben egy papot: nincsen nála alázatosabb a papok közt, és nincs nálánál egyszerűbb az emberek között” – jegyezte fel a neves író, Alexandrosz Papadiamandisz. Akiről beszél, egy egyszerű athéni papocska: kisnövésű, egyszerű lélek, foltos csuhában jár, gyalog szalad egyik templomától a másikig – merthogy két egyházközséget is ellát, és nincsen …
Nyikon igumen (azaz: apát; világi nevén: Nyikolaj Nyikolajevics Vorobjov; 1894–1963): orosz ortodox szerzetes pap. 1933 és 1938 között a sztálini börtönök lakója volt. Haláláig még számos üldöztetést elszenvedett. A lelki élet küzdelmeiről szerzett tapasztalatait Levelek lelki gyermekeimnek címmel összegyűjtött leveleiben is megörökítette. E könyvből az első hat levelet tesszük itt közzé. A fordítás alapjául szolgáló …
Neapoliszi Leontiosz: Ötödik beszéd az izraeliták ellen[1] cf. §70 Krisztus keresztjének, a szentek képmásainak, embertársainknak és az ereklyéknek tiszteletéről
Bevezetés: Nagyböjt az ortodox kereszténységben Az ortodox kereszténység gazdag liturgikus élete, ha lehet, még jobban megélénkül a Húsvét közeledtével. Tudni kell, hogy a keleti kereszténységben valamennyi fontos lelki mozzanat liturgikus „testet kap”, s a Húsvét nagy ünnepére nem csak ki-ki külön-külön, hanem az egyház, mint emberi közösség együtt is készül.
Jean Meyendorff: A reformáció a keresztény egyházi hagyomány tükrében[1] Nem lévén a reformáció történetének szakértője, semmiképpen sem vagyok hivatott arra, hogy a nyugati kereszténység 16. századi nagy válságának szakszerű történészi értékelését adjam most. De nem is hiszem, hogy Önök ilyesmit várnak tőlem.
Isten azáltal, hogy Krisztus személyében megtestesült, megszentelte a halandó emberi természetet. Az emberi test így többé már nem csak „a bűnnek hajléka”, „hústest”, amely mintegy sírként tartja magába zárva a lelket, hanem a feltámadás örömének részese is, a Szentlélek temploma. Krisztus megszentelő műve pedig nem korlátozódik az emberi természetre: a természeti világ egyes elemeit is …
Ismerkedjünk meg az orthodox egyház liturgikus könyveinek neveivel.
A kenyér mindig is szoros kapcsolatban állt a keresztény hittel: az Eucharisztiában Krisztus teste kenyérként jelenik meg, és az Úr imájának egyik kérése is a mindennapi kenyérhez kapcsolódik, amelyet a mennyei Atyától várunk.
Ortodox papként újra és újra szembesülök azzal a kérdéssel római katolikus keresztények, illetve – jóval ritkábban – protestánsok részéről, hogy vajon ők „áldozhatnak-e” ortodox templomokban, amikor külföldön járnak, vagy akár csak itt, Magyarországon is.
