|
Ἀπολυτίκιον
|
Feltámadási apolitikion
|
|
Ἦχοςπλ. α΄.
|
1. hang
|
|
Τὸν συνάναρχον Λόγον Πατρὶ καὶ Πνεύματι,
τὸν ἐκ Παρθένου τεχθέντα εἰς σωτηρίαν ἡμῶν, ἀνυμνήσωμεν πιστοὶ καὶ προσκυνήσωμεν,
ὅτι ηὐδόκησε σαρκί, ἀνελθεῖν ἐν τῷ Σταυρῷ, καὶ θάνατον ὑπομεῖναι, καὶ ἐγεῖραι
τοὺς τεθνεῶτας, ἐν τῇ ἐνδόξῳ Ἀναστάσει αὐτοῦ.
|
Bár a sírkövet a zsidók lepecsételték, és a vitézek
őrizték szeplőtelen’ Testedet, feltámadtál harmadnapon Üdvözítő, életet ajándékozva
a világnak. Ezért a Mennyei Hatalmak ezt kiáltják Néked, az Életetadóna,k:
Dicsőség a Te feltámadásodnak Krisztus, dicsőség a Te Országodnak, dicsőség a
Te gondviselésednek, egyedülvaló Emberszerető.
|
|
Κοντάκιον
|
Kontákion
|
|
Ἦχος πλ. δʹ.
|
1. hang
|
|
Εἰ καὶ ἐν τάφῳ κατῆλθες ἀθάνατε, ἀλλὰ τοῦ ᾍδου καθεῖλες
τὴν δύναμιν, καὶ ἀνέστης ὡς νικητής, Χριστὲ ὁ Θεός, γυναιξὶ Μυροφόροις φθεγξάμενος.
Χαίρετε, καὶ τοῖς σοῖς Ἀποστόλοις εἰρήνην δωρούμενος ὁ τοῖς πεσοῦσι παρέχων ἀνάστασιν.
|
Aki a szűzi mehet születéseddel megszentelted, és
Simeon karjait megáldottad, amint kellett, időben megmentettél minket is,
Krisztus Isten. Most pedig békítsd meg a hadakozó népeket, és erősítsd meg az
igazhitűeket, akiket megszerettél, egyedülvaló Emberszerető.
|
|
Ἀπόστολος
Πράξεων τῶν Ἀποστόλων (ις΄ 16-34)
|
Apostol
|
|
Ἐν ταῖς ἡμέραις ἐκείναις, ἐγένετο
πορευομένων ἡμῶν τῶν Ἀποστόλων εἰς προσευχὴν παιδίσκην τινὰ ἔχουσαν πνεῦμα Πύθωνος
ἀπαντῆσαι ἡμῖν, ἥτις ἐργασίαν πολλὴν παρεῖχεν τοῖς κυρίοις αὐτῆς μαντευομένη.
Αὕτη κατακολουθοῦσα τῷ Παύλῳ καὶ ἡμῖν ἔκραζε λέγουσα· Οὗτοι οἱ ἄνθρωποι δοῦλοι
τοῦ Θεοῦ τοῦ ὑψίστου εἰσίν, οἵτινες καταγγέλλουσιν ὑμῖν ὁδὸν σωτηρίας. Τοῦτο
δὲ ἐποίει ἐπὶ πολλὰς ἡμέρας. Διαπονηθεὶς δὲ Παῦλος καὶ ἐπιστρέψας τῷ πνεύματι
εἶπε· Παραγγέλλω σοι ἐν ὀνόματι Ἰησοῦ Χριστοῦ ἐξελθεῖν ἀπ΄ αὐτῆς· καὶ ἐξῆλθεν
αὐτῇ τῇ ὥρᾳ. Ἰδόντες δὲ οἱ κύριοι αὐτῆς ὅτι ἐξῆλθεν ἡ ἐλπὶς τῆς ἐργασίας αὐτῶν
ἐπιλαβόμενοι τὸν Παῦλον καὶ τὸν Σίλαν εἵλκυσαν εἰς τὴν ἀγορὰν ἐπὶ τοὺς ἄρχοντας,
καὶ προσαγαγόντες αὐτοὺς τοῖς στρατηγοῖς εἶπον· Οὗτοι οἱ ἄνθρωποι ἐκταράσσουσιν
ἡμῶν τὴν πόλιν Ἰουδαῖοι ὑπάρχοντες, καὶ καταγγέλλουσιν ἔθη ἃ οὐκ ἔξεστιν ἡμῖν
παραδέχεσθαι οὐδὲ ποιεῖν Ρωμαίοις οὖσι. Καὶ συνεπέστη ὁ ὄχλος κατ΄ αὐτῶν, καὶ
οἱ στρατηγοὶ περιρήξαντες αὐτῶν τὰ ἱμάτια ἐκέλευον ῥαβδίζειν, πολλάς τε ἐπιθέντες
αὐτοῖς πληγὰς ἔβαλον εἰς φυλακήν, παραγγείλαντες τῷ δεσμοφύλακι ἀσφαλῶς τηρεῖν
αὐτούς· ὃς παραγγελίαν τοιαύτην εἰληφώς, ἔβαλεν αὐτοὺς εἰς τὴν ἐσωτέραν φυλακὴν
καὶ τοὺς πόδας ἠσφαλίσατο αὐτῶν εἰς τὸ ξύλον. Κατὰ δὲ τὸ μεσονύκτιον Παῦλος
καὶ Σίλας προσευχόμενοι ὕμνουν τὸν Θεόν, ἐπηκροῶντο δὲ αὐτῶν οἱ δέσμιοι· ἄφνω
δὲ σεισμὸς ἐγένετο μέγας ὥστε σαλευθῆναι τὰ θεμέλια τοῦ δεσμωτηρίου, ἀνεῴχθησάν
τε παραχρῆμα αἱ θύραι πᾶσαι, καὶ πάντων τὰ δεσμὰ ἀνέθη. Ἔξυπνος δὲ γενόμενος ὁ
δεσμοφύλαξ καὶ ἰδὼν ἀνεῳγμένας τὰς θύρας τῆς φυλακῆς, σπασάμενος τὴν μάχαιραν
ἔμελλεν ἑαυτὸν ἀναιρεῖν, νομίζων ἐκπεφευγέναι τοὺς δεσμίους. Ἐφώνησε δὲ φωνῇ
μεγάλῃ ὁ Παῦλος λέγων· Μηδὲν πράξῃς σεαυτῷ κακόν· ἅπαντες γάρ ἐσμεν ἐνθάδε. Αἰτήσας
δὲ φῶτα εἰσεπήδησε, καὶ ἔντρομος γενόμενος προσέπεσεν τῷ Παύλῳ καὶ τῷ Σίλᾳ,
καὶ προαγαγὼν αὐτοὺς ἔξω ἔφη· Κύριοι, τί με δεῖ ποιεῖν ἵνα σωθῶ; Οἱ δὲ εἶπον·
Πίστευσον ἐπὶ τὸν Κύριον Ἰησοῦν, καὶ σωθήσῃ σὺ καὶ ὁ οἶκός σου. Καὶ ἐλάλησαν
αὐτῷ τὸν λόγον τοῦ Κυρίου καὶ πᾶσι τοῖς ἐν τῇ οἰκίᾳ αὐτοῦ. Καὶ παραλαβὼν αὐτοὺς
ἐν ἐκείνῃ τῇ ὥρᾳ τῆς νυκτὸς ἔλουσεν ἀπὸ τῶν πληγῶν, καὶ ἐβαπτίσθη αὐτὸς καὶ οἱ
αὐτοῦ πάντες παραχρῆμα, ἀναγαγών τε αὐτοὺς εἰς τὸν οἶκον αὐτοῦ παρέθηκε τράπεζαν,
καὶ ἠγαλλιάσατο πανοικεὶ πεπιστευκὼς τῷ Θεῷ.
|
Testvérek, Isten, aki azt mondta: »A sötétségből
világosság ragyogjon fel«, maga támasztott világosságot szívünkben, hogy
felragyogjon Isten dicsőségének ismerete Jézus Krisztus arcán.
Ez a kincsünk pedig cserépedényben van, hogy a
rendkívüli erőt Istennek tulajdonítsuk és ne önmagunknak. Mindenfelől
szorongatnak minket, de agyon nem nyomnak; bizonytalanságban vagyunk, de nem
esünk kétségbe; üldözést szenvedünk, de elhagyatottak nem vagyunk; földre
terítenek, de el nem veszünk; állandóan hordozzuk testünkben Jézus halálát,
hogy Jézus élete is nyilvánvaló legyen testünkben. Mert minket, élőket, szüntelenül
halálra adnak Jézusért, hogy Jézus élete is nyilvánvaló legyen halandó
testünkön. Bennünk tehát a halál munkálkodik, bennetek pedig az élet.
Mivel azonban a hitnek ugyanaz a lelke van bennünk,
mint amiről írva van: »Hittem, azért szóltam«, mi is hiszünk, és ezért
beszélünk. (Zsolt 116,10G) Hiszen tudjuk, hogy aki az Úr Jézust
feltámasztotta, minket is fel fog támasztani Jézussal, és veletek együtt
elébe állít. Mert minden értetek van, hogy a kegyelem bőséges kiáradása miatt
egyre többen adjanak hálát Isten dicsőségére.
|
|
ΕὐαγγέλιονἐκτοῦκατὰἸωάννην(θ΄ 1 – 38)
|
A Szent Lukács szerinti Evangélium
(17, 12 -19)
|
|
ΤῷκαιρῷἐκείνῳπαράγωνὁἸησοῦςεἶδενἄνθρωποντυφλὸνἐκγενετῆς·καὶἠρώτησαναὐτὸνοἱμαθηταὶαὐτοῦλέγοντες·Ραββί, τίςἥμαρτεν, οὗτοςἢοἱγονεῖςαὐτοῦ, ἵνατυφλὸςγεννηθῇ;ἀπεκρίθηἸησοῦς·Οὔτεοὗτοςἥμαρτενοὔτεοἱγονεῖςαὐτοῦ, ἀλλ‘ ἵναφανερωθῇτὰἔργατοῦΘεοῦἐναὐτῷ. ἐμὲδεῖἐργάζεσθαιτὰἔργατοῦπέμψαντόςμεἕωςἡμέραἐστίν·ἔρχεταινὺξὅτεοὐδεὶςδύναταιἐργάζεσθαι. ὅτανἐντῷκόσμῳὦ, φῶςεἰμιτοῦκόσμου. ταῦταεἰπὼνἔπτυσενχαμαὶκαὶἐποίησεπηλὸνἐκτοῦπτύσματος, καὶἐπέχρισετὸνπηλὸνἐπὶτοὺςὀφθαλμοὺςτοῦτυφλοῦκαὶεἶπεναὐτῷ·ὝπαγενίψαιεἰςτὴνκολυμβήθραντοῦΣιλωάμ, ὃἑρμηνεύεταιἀπε–σταλμένος. ἀπῆλθενοὖνκαὶἐνίψατο, καὶἦλθεβλέπων…. ἀπεκρίθηὁἄνθρωποςκαὶεἶπεναὐτοῖς·Ἐνγὰρτούτῳθαυμαστόνἐστιν, ὅτιὑμεῖςοὐκοἴδατεπόθενἐστί, καὶἀνέῳξέμουτοὺςὀφθαλμούς. οἴδαμενδὲὅτιἁμαρτωλῶνὁΘεὸςοὐκἀκούει, ἀλλ‘ ἐάντιςθεοσεβὴςᾖκαὶτὸθέλημααὐτοῦποιῇ, τούτουἀκούει. ἐκτοῦαἰῶνοςοὐκἠκούσθηὅτιἤνοιξέτιςὀφθαλμοὺςτυφλοῦγεγεννημένου·εἰμὴἦνοὗτοςπαρὰΘεοῦ, οὐκἠδύνατοποιεῖνοὐδέν. ἀπεκρίθησανκαὶεἶποναὐτῷ·Ἐνἁμαρτίαιςσὺἐγεννήθηςὅλος, καὶσὺδιδάσκειςἡμᾶς;καὶἐξέβαλοναὐτὸνἔξω. ἬκουσενἸησοῦςὅτιἐξέβαλοναὐτὸνἔξω, καὶεὑρὼναὐτὸνεἶπεναὐτῷ·ΣὺπιστεύειςεἰςτὸνυἱὸντοῦΘεοῦ;ἀπεκρίθηἐκεῖνοςκαὶεἶπε·Καὶτίςἐστι, Κύριε, ἵναπιστεύσωεἰςαὐτόν;εἶπεδὲαὐτῷὁἸησοῦς·Καὶἑώρακαςαὐτὸνκαὶὁλαλῶνμετὰσοῦἐκεῖνόςἐστιν. ὁδὲἔφη·Πιστεύω, Κύριε·καὶπροσεκύνησεναὐτῷ.
|
Abban
az időben beért Jézus az egyik faluba, ahol szembejött vele tíz leprás férfi.
Megálltak a távolban, és hangosan kiáltoztak: »Jézus, Mester! Könyörülj
rajtunk!« Amikor meglátta őket, azt mondta: »Menjetek, mutassátok meg magatokat
a papoknak!« Történt pedig, hogy amíg mentek, megtisztultak. (Lev 13,49) Az
egyikük, amikor látta, hogy meggyógyult, visszatért, hangosan magasztalta
Istent, és Jézus lábai előtt arcra borulva hálát adott neki; s ez szamariai
volt. Jézus pedig így szólt: »Nemde tízen tisztultak meg? A többi kilenc hol
van? Nem volt más, aki visszatért volna, hogy dicsőítse Istent, csak ez az
idegen?« Aztán így szólt hozzá: »Kelj föl és menj; a hited meggyógyított
téged.«
|
|
«Πιστεύω, Κύριε»
|
|
Μοναδικό
καί ἐκπληκτικό εἶναι τό θαῦμα τῆς θεραπείας τοῦ ἐκ γενετῆς τυφλοῦ, ὅπως μᾶς
τό διηγεῖται ὁ Εὐαγγελιστής Ἰωάννης. Ὁ τυφλός πού ζητιάνευε σέ μιά πολυσύχναστη περιοχή ἦταν γνωστός στούς κατοίκους τῆς Ἱερουσαλήμ.
Τόν εἶδε ὁ Κύριος καθώς περνούσε ἀπό τό σημείο αὐτό καί τόν πλησίασε γιά νά
τοῦ χαρίσει τό φῶς. Ἡ χαρά τοῦ πρώην τυφλοῦ ἦταν ἀπερίγραπτη γιά τό θαῦμα πού
ζοῦσε ἀλλά καί ἡ εὐγνωμοσύνη του ἀπεριόριστη. Μετά τή θεραπεία του, ἀπὸ ἀναγνώριση
καί σεβασμό πρός τόν εὐεργέτη του, διακήρυσσε παντοῦ τήν εὐεργεσία ποὺ ἔλαβε,
χωρίς νά ὑπολογίζει οὔτε ἀμφιβολίες οὔτε
ἀντιδράσεις. Ὅλοι ἔβλεπαν τό θαῦμα, δέν μποροῦσαν ὅμως νά τό παραδεχθοῦν. Ὅσοι
τόν γνώριζαν ὡς τυφλό ἐπαίτη ἀπόρησαν ὅταν τόν εἶδαν ὑγιῆ μέ ἀποτέλεσμα νά
τόν ὁδηγήσουν στούς Φαρισαίους γιά νά ἐξετάσουν ἐκεῖνοι τό θέμα. Ὁ πρώην
τυφλός ἐνώπιον τῶν Φαρισαίων ὁμολόγησε μέ παρρησία ὅτι Αὐτός πού τόν
θεράπευσε δέν μπορεῖ παρά νά ἦταν «προφήτης», ἀπεσταλμένος ἀπό τό Θεό. Ἐκεῖνοι
όμως, ἐγκλωβισμένοι στήν τυπολατρεία καί τήν ἐμπάθειά τους, παρέμειναν
πεισματικά ἀρνητικοί στό θαῦμα. Δέν μποροῦσαν νά δεχθοῦν τήν ὁλοφάνερη
πραγματικότητα. Κάλεσαν τούς γονεῖς τοῦ τυφλοῦ, οἱ ὁποῖοι ὅμως « διὰ τὸν φόβον τῶν Ἰουδαίων » ἔμειναν οὐδέτεροι:
«ἡλικίαν ἔχει, αὐτόν ἐρωτήσατε», εἶπαν. Γιά δεύτερη φορά ἀνακρίνουν τόν ἄνθρωπο
ζητῶντας του νά ὁμολογήσει ὅτι τό θαῦμα δέν τό ἔκανε ὁ Χριστός. Ἐκεῖνος ὅμως
δέν ὑποχωρεῖ καί συνεχίζει νά διακηρύσσει τήν εὐεργεσία. Ἐντύπωση προκαλεῖ ἡ ἐπίμονη
ἄρνηση τῶν ἀνθρώπων νά δεχθοῦν τήν ἀλήθεια, ὅτι ὁ Ἰησοῦς θεράπευσε τόν τυφλό.
Ἀρνοῦνται τό ὁλοφάνερο γεγονός καὶ βρίσκουν δικαιολογίες προκειμένου νά μήν
παραδεχθοῦν ὅτι ὁ Χριστός εἶναι ὁ ἀληθινός Θεός. Διότι ἡ πίστη εἶναι δῶρο τοῦ
Θεοῦ πού χαρίζεται στίς ταπεινές καί ἁπλές ψυχές, ὅπως τοῦ πρώην τυφλοῦ. Στήν
ἐρώτηση τοῦ Χριστοῦ: «Σύ πιστεύεις στόν Υἱό τοῦ Θεοῦ;» ὁ τυφλός ἀπαντᾶ: Ποιός
εἶναι, Κύριε, γιά νά τόν πιστεύσω; Τότε ὁ Κύριος τοῦ ἀποκαλύπτει τή μεγάλη ἀλήθεια
: «Καί ἑώρακας αὐτόν καί ὁ λαλῶν μετά σοῦ ἐκεῖνός ἐστιν». Ὁ πρώην τυφλός,
γεμάτος εὐγνωμοσύνη καί πίστη, φώναξε «Πιστεύω, Κύριε» καί προσκύνησε Ἐκεῖνον πού τοῦ χάρισε μιά ἀνεκτίμητη
δωρεά: τήν ἀποκάλυψη ὅτι Αὐτός εἶναι ὁ Υἱός τοῦ Θεοῦ. Δυστυχῶς καί σήμερα ὑπάρχουν
πολλοί ἄνθρωποι πού ἀγνοοῦν ἤ ἀρνοῦνται αὐτή τή μοναδική καί σωτήρια ἀλήθεια
γιά τό πρόσωπο τοῦ Χριστοῦ. Ἐμεῖς γνωρίζομε πώς ὁ Κύριος Ἰησοῦς εἶναι ὁ Υἱός
καί Λόγος τοῦ Θεοῦ. Ἡ ἀλήθεια γιά τή θεότητά Του ἀποτελεῖ τό θεμέλιο τῆς
πίστεώς μας. Ἄς τήν ἐγκολπωθοῦμε γιά νά ὁμολογοῦμε μέ πίστη ὅτι ὁ Χριστός εἶναι
τό Φῶς τοῦ κόσμου, ὁ Σωτήρας τῶν ψυχῶν και των σωμάτων μας.
|
|
Jézus, mester, irgalmazz
nekünk!
|
|
Urunknak
és Istenünknek az az emberszerető, jóságos és rendíthetetlen szándéka, hogy
az embert üdvözítse. Egyetlen megkötéssel: anélkül, hogy szabadságában
korlátozná. Személyiségét nem akarja csorbítani. Azért jön, hogy minden egyes
embert üdvözítsen: a fájdalmakat elszenvedőt, a lelkileg sérülteket, a
meggyötörteket. „Jöjjetek énhozzám mindnyájan, akik megfáradtatok és meg
vagytok terhelve, és én megnyugvást adok nektek“ – szól mindnyájunkhoz az Úr
hamisságot nem ismerő szája. Isten szándéka egy. Üdvözíteni az embert,
felajánlani neki isteni ajándékait, fölemelni őt a földiektől, az anyagból,
és „szerfölött értékes és nagy ígéreteket“ ajándékozni neki. Az emberi akarat
odaadása, a pozitív válasz az isteni elhívásra jelenti az első lépcsőfokot
ahhoz, hogy az Úrhoz közeledjünk, és kegyelmének befogadói lehessünk. Erre a
lépcsőre pedig úgy léphetünk, ha átérezzük a tíz leprás helyzetét. Ez azt
jelenti, hogy megértjük, hogy egyedül az Úr képes megadni nekünk, amire
vágyunk. Ő a nagy gyógyító, lelkek és testek orvosa. Megadja a test
gyógyulását, de a lélek békéjét is, a lelkiismeret nyugalmát, az élet
nehézségei közepette az erőt, értékes ajándékokat, amit senki más nem adhat
meg nekünk. Az Úr mindenütt és mindig jelenlévő. Mellettünk, hozzánk közel.
Elég, ha mi, bármilyen nehézség közepette, legyen az testi kín vagy lelki
fájdalom, őt szólítjuk. Tárjuk ki karunkat Felé, és látni fogjuk, hogy Ő már
felénk tárja mindenható kezeit. „Téged szólítottalak, íme, itt vagyok.“ Nem
feledkezik meg rólunk, mindig a mi oldalunkon áll, még akkor is, ha mi elfelejtjük
őt és kizárjuk az életünkből. Már akkor ott van, mielőtt imáinkban hozzá
fordulnánk.
|
|
Λειτουργικὸ Πρόγραμμα ἐβδομάδας
|
A heti liturgikus program a kápolnában
|
|
Τετάρτη, 5/6 08:00 π.μ.
Θ. Λειτουργία
Τετάρτη, 5/6 18:00 μ.μ.
Μέγας Ἑσπερινός
Πέμπτη, 6/6 08:00 π.μ.
Θ. Λειτουργία
Παρασκευή, 7/6 08:00 π.μ.
Θ. Λειτουργία.
|
Kedd, 01.22. reggel 8h
Isteni Liturgia
Péntek, 01.25.18h
Isteni Liturgia
|
|
|
|
|
|
|
